Márciusig még várni kell.
Bár még közel egy hónap van az őszi félév vizsgaidőszakából, érdemes tudni, mikor számíthatnak az első ösztöndíjak kiutalására az egyetemisták a következő félévben.
A legtöbb felsőoktatási intézményben február 10-én kezdődik a 2025-ös tavaszi félév szorgalmi időszaka. A hallgatók pedig a szemeszter második hónapjában kapják meg először a tanulmányi ösztöndíjukat, amelyet öt hónapon keresztül, júliusig folyósítanak.
Több egyetemhez hasonlóan az ELTE is az adott hónap 10. napjáig utalja az ösztöndíjakat. Kivéve a félév első hónapját, ugyanis a február-március havi juttatásokat egy összegben, márciusban kapják meg a hallgatók.
A pécsi egyetemen is márciusban történik az első utalás, amiben a hallgatók maximum 50 %-a részesülhet. Az aktuális kari sajátosságok alapján megállapított, az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges korrigált kreditindexet február végén töltik fel a honlapra.
Mennyi lesz az ösztöndíj?
A tanulmányi ösztöndíj az elért tanulmányi eredmények alapján nyerhető el úgy, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie az éves hallgatói normatíva (166 600 Ft) 5 százalékának megfelelő összeget (8330 Ft).
Az ösztöndíjak összege azonban intézményenként és karonként eltérő lehet, amelyet befolyásolhat az állami ösztöndíjas hallgatók létszáma és az előző féléves tanulmányi eredményeik.
Hol lehet megnézni a kifizetéseket?
A Neptun rendszerbe belépve a Pénzügyek/Ösztöndíjak, kifizetések menüben tájékozódhatnak a hallgatók a számukra havonta kifizetett ösztöndíj(ak) összegéről és a kifizetések határidejéről.
Fontos megjegyezni, hogy az ösztöndíjak pontos összege és a kifizetések időpontja intézményenként változhat, ezért a hallgatóknak érdemes tájékozódniuk saját egyetemük hivatalos tájékoztatóiból vagy a tanulmányi osztályokon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
