Ezeken az orvosi- és egészségtudományi képzéseken tanulnak a legkiválóbb hallgatók

A hallgatók több mint 95 százaléka jelentkezett nyelvvizsgával, a felvettek pontátlaga pedig 454 pont volt az első helyezést elért egyetemi karon.

  • Székács Linda

A tavalyinál némileg alacsonyabb pontátlaggal, de idén is a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar lett az ország legkiválóbb orvosi- és egészségtudományi képzéseket kínáló intézménye és egyetemi kara a HVG Diploma 2025-ös kiadványában. Az SE ÁOK tulajdonképpen elsöprő sikerrel került az első helyre. Az összesített rangsor szempontjaiként szolgáló összes részrangsorban az első helyezett lett. Itt a legmagasabb tehát

  • az elsőhelyes jelentkezők száma,
  • a felvettek pontátlaga,
  • a nyelvvizsgát jelölők aránya, és
  • a középiskolai versenyen helyezettek száma .
Azok a hallgatók, akiket erre a karra vettek fel, átlagosan 454 ponttal rendelkeztek, 95,96 százalékuknak volt nyelvvizsgájuk és 81 fő ért el helyezést középiskolai tanulmányi versenyen.

A második helyre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar került, ahol a felvettek pontátlaga 427 volt, 94,10 százalékuk rendelkezett nyelvvizsgával és 27 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen. Míg a harmadik helyre került  Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karára pedig 437 pontos pontátlaggal jutottak be a hallgatók, akiknek 94,86 százalékuknak volt nyelvvizsgája és 20-an lettek helyezettek tanulmányi versenyen.

A top 10-be belegért még egyébként a(z)

  • Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar
  • Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar
  • Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
  • Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar
  • Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar
  • Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar

A teljes listát a HVG Diploma 2025-ös kiadványában nézhetitek meg.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.