Idén nem az ELTE lett Magyarország legjobb egyeteme - itt a HVG 2025-ös felsőoktatási rangsora
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A hallgatók több mint 95 százaléka jelentkezett nyelvvizsgával, a felvettek pontátlaga pedig 454 pont volt az első helyezést elért egyetemi karon.
A tavalyinál némileg alacsonyabb pontátlaggal, de idén is a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar lett az ország legkiválóbb orvosi- és egészségtudományi képzéseket kínáló intézménye és egyetemi kara a HVG Diploma 2025-ös kiadványában. Az SE ÁOK tulajdonképpen elsöprő sikerrel került az első helyre. Az összesített rangsor szempontjaiként szolgáló összes részrangsorban az első helyezett lett. Itt a legmagasabb tehát
A második helyre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar került, ahol a felvettek pontátlaga 427 volt, 94,10 százalékuk rendelkezett nyelvvizsgával és 27 fő ért el helyezést tanulmányi versenyen. Míg a harmadik helyre került Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karára pedig 437 pontos pontátlaggal jutottak be a hallgatók, akiknek 94,86 százalékuknak volt nyelvvizsgája és 20-an lettek helyezettek tanulmányi versenyen.
A top 10-be belegért még egyébként a(z)
A teljes listát a HVG Diploma 2025-ös kiadványában nézhetitek meg.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on. ![]() A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.