Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A korábban Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóról elnevezett tanterem szomszédságában lévő egyetemi szemináriumi terem mostantól a Béres Csepp feltalálójának, a Széchenyi-díjas magyar tudósnak, Béres Józsefnek a nevét viseli – olvasható az egyetem oldalán.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében szervezett avató ünnepségen beszédet mondott a feltaláló fia, aki kiemelte, hogy a egyetem névadójának és apjának a személyében a magyar tudományos élet két olyan nagyságát tisztelhetjük, akik mindketten korukat megelőző újító gondolatot hoztak a gyógyításba, és akiknek tudományos felismerését először értetlenül, elutasítóan fogadták a kortársak, de végül sikerült az utókor elismerését kivívniuk.
„Rá gondolva örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma jut először eszembe. A kíváncsiság ösztönözte őt új magyarázatok keresésére, a természet szisztematikus megfigyelésére. Kitartása kellett ahhoz, hogy az egykor tiltott szer hazánk legnépszerűbb, immunrendszert támogató készítményévé váljon”
- emlékezett meg Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke nagyapjáról.
Dr. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet. Bár a kutatónak hamar híre kelt, és az emberek akarata kikényszerítette, hogy legálisan is hozzáférhetőek legyenek cseppjei, de a rendszerváltásig a készítmény nem kaphatott nagyobb figyelmet. A cseppek megalkotását politikai és szakmai indulatok is övezték.
Ez egészen odáig is fajult, hogy 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult a feltaláló ellen. Az őt segítő társadalmi mozgalom hatására végül 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése.
