Újabb híres magyar képe került a falra az orvosi egyetemen.
A korábban Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóról elnevezett tanterem szomszédságában lévő egyetemi szemináriumi terem mostantól a Béres Csepp feltalálójának, a Széchenyi-díjas magyar tudósnak, Béres Józsefnek a nevét viseli – olvasható az egyetem oldalán.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében szervezett avató ünnepségen beszédet mondott a feltaláló fia, aki kiemelte, hogy a egyetem névadójának és apjának a személyében a magyar tudományos élet két olyan nagyságát tisztelhetjük, akik mindketten korukat megelőző újító gondolatot hoztak a gyógyításba, és akiknek tudományos felismerését először értetlenül, elutasítóan fogadták a kortársak, de végül sikerült az utókor elismerését kivívniuk.
„Rá gondolva örök kíváncsisága, makacs kitartása és a körülötte állókba vetett bizalma jut először eszembe. A kíváncsiság ösztönözte őt új magyarázatok keresésére, a természet szisztematikus megfigyelésére. Kitartása kellett ahhoz, hogy az egykor tiltott szer hazánk legnépszerűbb, immunrendszert támogató készítményévé váljon”
- emlékezett meg Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke nagyapjáról.
Dr. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet. Bár a kutatónak hamar híre kelt, és az emberek akarata kikényszerítette, hogy legálisan is hozzáférhetőek legyenek cseppjei, de a rendszerváltásig a készítmény nem kaphatott nagyobb figyelmet. A cseppek megalkotását politikai és szakmai indulatok is övezték.
Ez egészen odáig is fajult, hogy 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult a feltaláló ellen. Az őt segítő társadalmi mozgalom hatására végül 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése.
Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
