Az egyetemisták 18 százaléka soha, 14 százaléka csak alkalmanként kap anyagi segítséget otthonról

Az egyetemisták többsége több lábon áll. Nem mindannyian számíthatnak anyagi segítségre otthonról.

  • Székács Linda

A nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgatók 34 százaléka rendszeresen, 40 százaléka alkalmanként dolgozik - derül ki a CIB Bank friss, 18-25 év közötti egyetemistákat vizsgáló repreneztatív felméréséből.

A kutatás során a bank arra volt kíváncsi, hogy a magyar egyetemisták honnan, hogyan teremtik elő a megélhetésük költségeit.

A válaszokból kiderült, hogy a diákok többsége több lábon áll:

  • 47 százalékuk említette a szülői támogatást,
  • 41 százalékuk a korábbi megtakarítást,
  • 35 százalékuk a rendszeres munkát,
  • 33 százalékuk az alkalmi munkákat,
  • 16 százalék pedig a diákhitelt.

Míg Budapesten az átlagnál magasabb, 50 százalék fölötti a rendszeres munkavállalók aránya az egyetemisták körében, vidéken inkább az alkalmi munkák népszerűek.

Mekkora összegű támogatást kapnak otthonról?

Ha nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől - írja a közleményében a CIB Bank.

A felmérés eredményei szerint a magyar egyetemisták 18 százaléka egyáltalán nem, 14 százalékuk csak alkalmanként kap otthonról anyagi segítséget. A válaszadók 34 százaléka havi 50 ezer forintnál kevesebb anyagi támogatást kap a szülőktől, míg 100 ezer forint feletti összegről a válaszadók mindössze 9 százaléka nyilatkozott.

"A fővárosban élő diákok között ugyanakkor jóval többen vannak azok, akik anyagilag függetlenek a szülőktől: 34 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem kap pénzt otthonról" - szerepel a közleményben.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.