Az egyetemre készülők már túl vannak a nehezén, július 24-én kihirdették a ponthatárokat és kiderült, kik kezdhetik a felsőoktatási tanulmányaikat az őszi időszakban. A félévkezdés előtt azonban még van egy nagy kérdés azok számára, akik nem a lakóhelyük közelében fognak egyetemre járni: milyen lakhatási lehetőségeik vannak az egyetemistáknak?
Korábbi cikkünkben már megnéztük, milyen árakkal kell számolni, ha kollégiumban szeretnétek lakni, most pedig annak jártunk utána, hogy a nagyobb városokban mennyit kellene fizetnetek, ha inkább albérletben szeretnétek lakni az egyetemi tanulmányaitok alatt.
Albérletárak a nyáron
A KSH és az Ingatlan.com által kiadott legfrissebb lakbérindex szerint 2024 júniusában országosan 1.9, Budapesten 1.6 százalékkal nőttek a kiadó albérletek árai a májusi hónaphoz képest. Ezeknek árai pedig 10 ezer forinttal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.
Ekkor az átlagos bérleti díjak 250 ezer forint körül alakultak Budapesten, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagárak voltak.
Budapest után a második legdrágább - átlagosan 245 ezer forint – albérletárakkal rendelkező város Debrecen volt. Ennél azonban jóval alacsonyabb, átlagosan havi 195 ezer forintért találhattunk lakásokat Győrben, míg Szegeden 163 ezer forint volt az átlag bérleti díj. A pécsi albérlők 140 ezer, a miskolciak pedig átlagosan 110 ezer forinttal kalkulálhattak havonta.
Jönnek az áremelések
Ahogyan az előző években, úgy most is áremelkedésre lehetett számítani a ponthatárhúzás után, ugyanis ekkor kezdődik a főszezon. A frissen felvettek hallgatók miatt a nagyobb városokban ilyenkor megnő a kereslet az albérletek iránt, ezzel együtt pedig az árak is elkezdenek növekedni.
Szétnéztünk az ingatlan.com oldalán, hogyan állnak most a lakások havi bérleti díjai azokban a városokban, ahol a népszerűbb egyetemek találhatóak. Két kategóriában kerestünk lakásokat: megnéztük, hogy maximum 150 ezer forintig, illetve 150 és 200 ezer forint között mit kaphatnánk a pénzünkért.
Debrecen
Bár az itteni árak már vetekszenek a budapesti albérletek díjaival, bátorkodtunk rákeresni, találunk-e 150 ezer forint alatt is kiadó lakásokat. A többi városhoz képest itt volt a legkisebb választék ebben az árkategóriában. 135-150 ezer forint között átlagosan 30-40 négyzetméteres kiadó albérleteket találtunk. A legtöbb közülük 1 vagy másfél szobás, de kisméretű lakásokat is láttunk még ennél alacsonyabb áron is.
A limit megemelésével az opciók is kibővülnek. 150 ezer forintért már 49 négyzetméteres lakás bérelhető, 200 ezerért pedig szinte már dúskálunk a választékban. Ebben az árkategóriában átlagosan 45-55 négyzetméteres ingatlanokat lehet kibérelni. 190 ezer forintért például hirdettek már 55 négyzetméteres, 2 szobás albérletet is.
Pécs
Debrecentől eltérően Pécsett már sokkal nagyobb a választék 150 ezer forint alatt. Itt a lakások méretei igen változóak, például 150 ezer forintért kiadó 79 négyzetméteres, 125 ezerért pedig 40 négyzetméteres albérlet is. Azonban 140-150 ezer forintért átlagosan 35-50 négyzetméteres lakásokat találni. 200 ezer forintért pedig már átlagosan az 50 és 60 négyzetméter érhető el.
Szeged
Ennél a városnál is először a maximum 150 ezer forintos szállásokat kerestük. Az erre kapott listán több lakást láttunk 130-135 ezer forintért, mint a maximum megadott összegért. 135 ezer forintért 44 négyzetméteres, 140 ezerért pedig 52 négyzetméteres lakás is kiadó. Ha pedig felemeljük az albérleti díj maximumát 200 ezer forintra, akkor már az 50-80 négyzetméteres lakások között válogathatunk.
Eger
Szegedhez hasonló árakat tapasztaltunk Egerben is, ahol az egy-, másfél-, illetve kétszobás lakások között 140-150 ezer forintért gyakran találni már 50 négyzetméteres helyeket. 180-tól egészen 200 ezer forintig már nagyobb, inkább 2 vagy 3 szobás albérletekre bukkantunk. Ezek remek opciók, ha például baráti társasággal költöznétek össze.
Miskolc
150 ezer forint alatt itt találtuk a legtöbb ajánlatot az általunk keresett városok között, ahol már olcsóbban lehet nagyobb lakásokat is bérelni: 135 ezer forintért akár 64 négyzetméteres albérletet is hirdetnek. Ebben az árkategóriában azonban átlagosan 35-55 négyzetméteres kiírások szerepeltek, de itt is jóval több opciót találni, ha 200 ezer forintra emeljük a kiadás keretét. Bár az 50 négyzetméter számít az átlagosnak, 180 ezer forintért havonta már 92 négyzetméteres lakást is lehet bérelni.
Győr
Maximum 150 ezer forintért Győrben 30-50 négyzetméter a lakások átlagos mérete, míg 180 ezer forintból már 60-80 négyzetmétereset is lehet bérelni. A maximum 200 ezer forintos keresésünknél a legtöbb opciót a 180 ezer forintos kategóriából adta ki a kereső, ahol a lakások többsége 2 szobás.
Ha kollégium helyett inkább albérletet választanátok a következő szemeszterre, akkor érdemes lehet lakótárssal összeköltözni, hiszen így már kétfelé oszlanának a háztartás költségei. Az egyetemek mostanra már létrehozták a gólyák számára az új Facebook-csoportokat, ahol szaktársak mellett akár lakótársakat is találhattok magatok mellé, ezért ne felejtsetek el belépni ezekbe a közösségekbe.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
