Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egyetemre készülők már túl vannak a nehezén, július 24-én kihirdették a ponthatárokat és kiderült, kik kezdhetik a felsőoktatási tanulmányaikat az őszi időszakban. A félévkezdés előtt azonban még van egy nagy kérdés azok számára, akik nem a lakóhelyük közelében fognak egyetemre járni: milyen lakhatási lehetőségeik vannak az egyetemistáknak?
Korábbi cikkünkben már megnéztük, milyen árakkal kell számolni, ha kollégiumban szeretnétek lakni, most pedig annak jártunk utána, hogy a nagyobb városokban mennyit kellene fizetnetek, ha inkább albérletben szeretnétek lakni az egyetemi tanulmányaitok alatt.
Albérletárak a nyáron
A KSH és az Ingatlan.com által kiadott legfrissebb lakbérindex szerint 2024 júniusában országosan 1.9, Budapesten 1.6 százalékkal nőttek a kiadó albérletek árai a májusi hónaphoz képest. Ezeknek árai pedig 10 ezer forinttal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.
Ekkor az átlagos bérleti díjak 250 ezer forint körül alakultak Budapesten, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagárak voltak.
Budapest után a második legdrágább - átlagosan 245 ezer forint – albérletárakkal rendelkező város Debrecen volt. Ennél azonban jóval alacsonyabb, átlagosan havi 195 ezer forintért találhattunk lakásokat Győrben, míg Szegeden 163 ezer forint volt az átlag bérleti díj. A pécsi albérlők 140 ezer, a miskolciak pedig átlagosan 110 ezer forinttal kalkulálhattak havonta.
Jönnek az áremelések
Ahogyan az előző években, úgy most is áremelkedésre lehetett számítani a ponthatárhúzás után, ugyanis ekkor kezdődik a főszezon. A frissen felvettek hallgatók miatt a nagyobb városokban ilyenkor megnő a kereslet az albérletek iránt, ezzel együtt pedig az árak is elkezdenek növekedni.
Szétnéztünk az ingatlan.com oldalán, hogyan állnak most a lakások havi bérleti díjai azokban a városokban, ahol a népszerűbb egyetemek találhatóak. Két kategóriában kerestünk lakásokat: megnéztük, hogy maximum 150 ezer forintig, illetve 150 és 200 ezer forint között mit kaphatnánk a pénzünkért.
Debrecen
Bár az itteni árak már vetekszenek a budapesti albérletek díjaival, bátorkodtunk rákeresni, találunk-e 150 ezer forint alatt is kiadó lakásokat. A többi városhoz képest itt volt a legkisebb választék ebben az árkategóriában. 135-150 ezer forint között átlagosan 30-40 négyzetméteres kiadó albérleteket találtunk. A legtöbb közülük 1 vagy másfél szobás, de kisméretű lakásokat is láttunk még ennél alacsonyabb áron is.
A limit megemelésével az opciók is kibővülnek. 150 ezer forintért már 49 négyzetméteres lakás bérelhető, 200 ezerért pedig szinte már dúskálunk a választékban. Ebben az árkategóriában átlagosan 45-55 négyzetméteres ingatlanokat lehet kibérelni. 190 ezer forintért például hirdettek már 55 négyzetméteres, 2 szobás albérletet is.
Pécs
Debrecentől eltérően Pécsett már sokkal nagyobb a választék 150 ezer forint alatt. Itt a lakások méretei igen változóak, például 150 ezer forintért kiadó 79 négyzetméteres, 125 ezerért pedig 40 négyzetméteres albérlet is. Azonban 140-150 ezer forintért átlagosan 35-50 négyzetméteres lakásokat találni. 200 ezer forintért pedig már átlagosan az 50 és 60 négyzetméter érhető el.
Szeged
Ennél a városnál is először a maximum 150 ezer forintos szállásokat kerestük. Az erre kapott listán több lakást láttunk 130-135 ezer forintért, mint a maximum megadott összegért. 135 ezer forintért 44 négyzetméteres, 140 ezerért pedig 52 négyzetméteres lakás is kiadó. Ha pedig felemeljük az albérleti díj maximumát 200 ezer forintra, akkor már az 50-80 négyzetméteres lakások között válogathatunk.
Eger
Szegedhez hasonló árakat tapasztaltunk Egerben is, ahol az egy-, másfél-, illetve kétszobás lakások között 140-150 ezer forintért gyakran találni már 50 négyzetméteres helyeket. 180-tól egészen 200 ezer forintig már nagyobb, inkább 2 vagy 3 szobás albérletekre bukkantunk. Ezek remek opciók, ha például baráti társasággal költöznétek össze.
Miskolc
150 ezer forint alatt itt találtuk a legtöbb ajánlatot az általunk keresett városok között, ahol már olcsóbban lehet nagyobb lakásokat is bérelni: 135 ezer forintért akár 64 négyzetméteres albérletet is hirdetnek. Ebben az árkategóriában azonban átlagosan 35-55 négyzetméteres kiírások szerepeltek, de itt is jóval több opciót találni, ha 200 ezer forintra emeljük a kiadás keretét. Bár az 50 négyzetméter számít az átlagosnak, 180 ezer forintért havonta már 92 négyzetméteres lakást is lehet bérelni.
Győr
Maximum 150 ezer forintért Győrben 30-50 négyzetméter a lakások átlagos mérete, míg 180 ezer forintból már 60-80 négyzetmétereset is lehet bérelni. A maximum 200 ezer forintos keresésünknél a legtöbb opciót a 180 ezer forintos kategóriából adta ki a kereső, ahol a lakások többsége 2 szobás.
Ha kollégium helyett inkább albérletet választanátok a következő szemeszterre, akkor érdemes lehet lakótárssal összeköltözni, hiszen így már kétfelé oszlanának a háztartás költségei. Az egyetemek mostanra már létrehozták a gólyák számára az új Facebook-csoportokat, ahol szaktársak mellett akár lakótársakat is találhattok magatok mellé, ezért ne felejtsetek el belépni ezekbe a közösségekbe.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.