Az egyetemre készülők már túl vannak a nehezén, július 24-én kihirdették a ponthatárokat és kiderült, kik kezdhetik a felsőoktatási tanulmányaikat az őszi időszakban. A félévkezdés előtt azonban még van egy nagy kérdés azok számára, akik nem a lakóhelyük közelében fognak egyetemre járni: milyen lakhatási lehetőségeik vannak az egyetemistáknak?
Korábbi cikkünkben már megnéztük, milyen árakkal kell számolni, ha kollégiumban szeretnétek lakni, most pedig annak jártunk utána, hogy a nagyobb városokban mennyit kellene fizetnetek, ha inkább albérletben szeretnétek lakni az egyetemi tanulmányaitok alatt.
Albérletárak a nyáron
A KSH és az Ingatlan.com által kiadott legfrissebb lakbérindex szerint 2024 júniusában országosan 1.9, Budapesten 1.6 százalékkal nőttek a kiadó albérletek árai a májusi hónaphoz képest. Ezeknek árai pedig 10 ezer forinttal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.
Ekkor az átlagos bérleti díjak 250 ezer forint körül alakultak Budapesten, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagárak voltak.
Budapest után a második legdrágább - átlagosan 245 ezer forint – albérletárakkal rendelkező város Debrecen volt. Ennél azonban jóval alacsonyabb, átlagosan havi 195 ezer forintért találhattunk lakásokat Győrben, míg Szegeden 163 ezer forint volt az átlag bérleti díj. A pécsi albérlők 140 ezer, a miskolciak pedig átlagosan 110 ezer forinttal kalkulálhattak havonta.
Jönnek az áremelések
Ahogyan az előző években, úgy most is áremelkedésre lehetett számítani a ponthatárhúzás után, ugyanis ekkor kezdődik a főszezon. A frissen felvettek hallgatók miatt a nagyobb városokban ilyenkor megnő a kereslet az albérletek iránt, ezzel együtt pedig az árak is elkezdenek növekedni.
Szétnéztünk az ingatlan.com oldalán, hogyan állnak most a lakások havi bérleti díjai azokban a városokban, ahol a népszerűbb egyetemek találhatóak. Két kategóriában kerestünk lakásokat: megnéztük, hogy maximum 150 ezer forintig, illetve 150 és 200 ezer forint között mit kaphatnánk a pénzünkért.
Debrecen
Bár az itteni árak már vetekszenek a budapesti albérletek díjaival, bátorkodtunk rákeresni, találunk-e 150 ezer forint alatt is kiadó lakásokat. A többi városhoz képest itt volt a legkisebb választék ebben az árkategóriában. 135-150 ezer forint között átlagosan 30-40 négyzetméteres kiadó albérleteket találtunk. A legtöbb közülük 1 vagy másfél szobás, de kisméretű lakásokat is láttunk még ennél alacsonyabb áron is.
A limit megemelésével az opciók is kibővülnek. 150 ezer forintért már 49 négyzetméteres lakás bérelhető, 200 ezerért pedig szinte már dúskálunk a választékban. Ebben az árkategóriában átlagosan 45-55 négyzetméteres ingatlanokat lehet kibérelni. 190 ezer forintért például hirdettek már 55 négyzetméteres, 2 szobás albérletet is.
Pécs
Debrecentől eltérően Pécsett már sokkal nagyobb a választék 150 ezer forint alatt. Itt a lakások méretei igen változóak, például 150 ezer forintért kiadó 79 négyzetméteres, 125 ezerért pedig 40 négyzetméteres albérlet is. Azonban 140-150 ezer forintért átlagosan 35-50 négyzetméteres lakásokat találni. 200 ezer forintért pedig már átlagosan az 50 és 60 négyzetméter érhető el.
Szeged
Ennél a városnál is először a maximum 150 ezer forintos szállásokat kerestük. Az erre kapott listán több lakást láttunk 130-135 ezer forintért, mint a maximum megadott összegért. 135 ezer forintért 44 négyzetméteres, 140 ezerért pedig 52 négyzetméteres lakás is kiadó. Ha pedig felemeljük az albérleti díj maximumát 200 ezer forintra, akkor már az 50-80 négyzetméteres lakások között válogathatunk.
Eger
Szegedhez hasonló árakat tapasztaltunk Egerben is, ahol az egy-, másfél-, illetve kétszobás lakások között 140-150 ezer forintért gyakran találni már 50 négyzetméteres helyeket. 180-tól egészen 200 ezer forintig már nagyobb, inkább 2 vagy 3 szobás albérletekre bukkantunk. Ezek remek opciók, ha például baráti társasággal költöznétek össze.
Miskolc
150 ezer forint alatt itt találtuk a legtöbb ajánlatot az általunk keresett városok között, ahol már olcsóbban lehet nagyobb lakásokat is bérelni: 135 ezer forintért akár 64 négyzetméteres albérletet is hirdetnek. Ebben az árkategóriában azonban átlagosan 35-55 négyzetméteres kiírások szerepeltek, de itt is jóval több opciót találni, ha 200 ezer forintra emeljük a kiadás keretét. Bár az 50 négyzetméter számít az átlagosnak, 180 ezer forintért havonta már 92 négyzetméteres lakást is lehet bérelni.
Győr
Maximum 150 ezer forintért Győrben 30-50 négyzetméter a lakások átlagos mérete, míg 180 ezer forintból már 60-80 négyzetmétereset is lehet bérelni. A maximum 200 ezer forintos keresésünknél a legtöbb opciót a 180 ezer forintos kategóriából adta ki a kereső, ahol a lakások többsége 2 szobás.
Ha kollégium helyett inkább albérletet választanátok a következő szemeszterre, akkor érdemes lehet lakótárssal összeköltözni, hiszen így már kétfelé oszlanának a háztartás költségei. Az egyetemek mostanra már létrehozták a gólyák számára az új Facebook-csoportokat, ahol szaktársak mellett akár lakótársakat is találhattok magatok mellé, ezért ne felejtsetek el belépni ezekbe a közösségekbe.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
