Hamarosan indul a főszezon, már a ponthatárhúzás előtt elkezdtek emelkedni az albérletárak

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban várják a legnagyobb áremelkedéseket.

Már a ponthatárok kihirdetése előtt, júniusban elkezdődött az albérletpiac élénkülése. Július végén pedig, miután kiderül, melyik egyetemre nyertek felvételt a jelentkezők, beindul a főszezon - derül ki az KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből.

2023. júniusához képest idén 10 ezer forinttal voltak drágábbak a budapesti albérletek átlagos havi bérleti díjai. Ha pedig az előző hónaphoz viszonyítjuk az árakat, akkor azt láthatjuk, hogy:

„júniusban az országos átlagos bérleti díjak 1,9 százalékkal emelkedtek májushoz képest, a fővárosban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés”

- ismertette a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki hozzátette "ez gyorsulást jelent a májusi szintekhez képest, akkor havi összevetésben országosan 0,7, a fővárosban pedig 1,4 százalékos volt a drágulás.”

Minden évben a ponthatárok közzététele után elkezdődik a lakáskeresés az egyetemisták körében. Ez azonban idén sem lesz egyszerű, ugyanis az albéreletek bérleti díjai továbbra is magasak, kiváltképpen a népszerű egyetemvárosokban.

Az elemzésből kiderült, hogy a fővárosban található lakások átlagos bérleti díja a hónapban 250 ezer forint volt, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagos bérleti díjakat találni.

Debrecenben továbbra is Budapesti árakkal kell kalkulálni, ahol átlagosan 245 ezer forintért lehet albérletet bérelni. Ennél azonban jóval alacsonyabb árért, átlagosan havi 195 ezer forintért találhatóak lakások Győrben, míg szegeden 163 ezer forint az átlag bérleti díj. Ennél alacsonyabb árral számolhatnak a pécsi albérlők, ahol átlagosan 140 ezer forintos albérleti díjat kérnek, és a miskolciak, ahol 110 ezer forintot figyeltek meg.

 

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.