Megtagadta a Harvard 13 palesztinpárti hallgató diplomájának kiadását

Az érintett egyetemisták korábban részt vettek az egyetem területén tartott palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetéseken.

  • Székács Linda

Legalább 13 hallgató diplomájának kiadását tagadta meg a Harvard a diákok a palesztinpárti tüntetéseken való részvétele miatt - írja az Al Jazeera az egyik érintett hallgató bejegyzésére hivatkozva.

A pakisztáni származású, Bostonban élő Asmer Asrar Safi egyike annak a 13 egyetemistának, akik hiába töltöttek négy évet a világ egyik vezető egyetemén, idén mégsem kaphatják meg a diplomájukat, mivel annak kiadását a felsőoktatási intézmény legalább egy évvel elhalasztotta.

 

A hallgatók eredetileg május 23-án vették volna át az oklevelüket az egyetem ünnepségén, mivel azonban részt vettek az intézmény területén tartott, háromhetes palesztinpárti tüntetéseken, a dokumentum kiadását az egyetem egyelőre megtagadja.

A lapnak a diák azt mondta; mivel Rhodes-ösztöndíjjal a következő évet már a brit Oxfordi Egyetemen kezdené, most azt próbálja kideríteni, hogy ezt az oklevele hiányában is megteheti-e.

Hasonlóképp járt a Texasban született Joshi is, aki szintén Nagy-Britanniába, a Cambridge-i Egyetem szociológia mesterképzésére készülne, a jövője azonban a diplomája visszatartása miatt "bizonytalanná vált."

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az elmúlt hónapokban számos vezető amerikai egyetem hallgatói szólaltak fel annak érdekében, hogy az intézmények szakítsák meg a Hamásszal október óta háborúban álló Izraellel.

A gázai háború ellen tiltakozó hallgatók nem egy esetben elfoglalták az egyetemek kampuszát és épületeit, ahol virrasztásokat, tüntetéseket tartottak a palesztin emberek ellen elkövetett erőszak, és a háború pénzügyi támogatása ellen. Míg azonban a Columbia vezetősége nem egy esetben rendőrt hívott a tiltakozó diákokra, a hallgatók beszámolója szerint a Harvardon ilyen nem történt. Ezért is érte meglepetésként a tüntetések szervezésében szerepet vállaló hallgatókat a diplomájuk kiadásának megtagadása.

A diplomaosztón is felszólaltak

Május 23-án több mint ezer hallgató vette át ünnepélyes keretek között a diplomáját a Harvardon, ahol a beszámolók szerint nem hagyták szó nélkül az egyetem bánásmódját a 13 palesztinpárti diákkal szemben. Voltak, akik a palesztinok jelképeként is ismert kockás, arab kendőt viseltek a vállukra terítve, mások pedig a beszédjeikben is említést tettek a polgári engedetlenséghez és a szólásszabadsághoz való jog megsértéséről.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.