A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.
Mindén év májusában frissíti az EU az iskolai végzettségre vonatkozó statisztikáit, ami a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség arányát mutatja be. 43,1 százalékot tett ki ez az arány a teljes Uniót nézve 2023-ban, de Magyarország ennél lényegesen rosszabbul teljesített.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb, harminc százalék alatti eredményt értünk el. Olaszország, Csehország és Bulgária követ minket a sorban. A legnagyobb arányt – több mint 60%-ot – Luxemburgban, Cipruson és Írországban mérték.
| Azt szeretné az EU, hogy minden negyedik európai egyetemista tanuljon külföldön |
Az Európai Unió azt szeretné, hogy a diákok közel negyede külföldön tanuljon. A cél az, hogy 2030-ra a felsőoktatásban végzettek legalább 23 százaléka rendelkezzen tanulmányi mobilitási tapasztalattal Ennek érdekében az Európai Tanács elfogadott egy sor ajánlást, amelyeket az Európai Bizottság terjesztett elő a külföldi továbbtanulás vagy tapasztalatszerzés népszerűsítése érdekében. A tanács javasolja a nyelvtanulás megerősítését az oktatás minden szakaszában, a tanulmányi mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelését, valamint a külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó tanulmányi eredmények elismerésének javítását. |
Miért fontos a diploma?
Az iskolai végzettség fontos tényező mind a munkaerőpiacon, mind az egyének és általában a társadalom számára – hívja fel a figyelmet az EU elemzése. A magasabb iskolai végzettség általában magasabb foglalkoztatási rátákat, nagyobb termelékenységet és magasabb jövedelmet eredményez, ami miatt az életminőség is megnő. Az Európai Tanács ezért 2021-ben bejelentette, hogy szeretnék elérni, hogy 2030-ra a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya legalább 45 % legyen. Az uniós tagállamok közel fele már elérte a 2030-ra kitűzött célt.
Az EU egészét tekintve a nők 2019-ben már elérték a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt: a 25–34 éves nők 45,1%-a szerzett felsőfokú végzettséget. 2023-ban ez az arány tovább nőtt, már majdnem eléri az ötven százalékot. A férfiak esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2023-ban 37,6 % volt. Az ő arányuk lényegesen lassabb ütemben nőtt, mint a nők esetében, ami idővel több mint tíz százalékos nemek közötti szakadékhoz vezetett.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
