Két magyar egyetem is bekerült a világ legjobb fiatal egyetemeinek rangsorába

Az Óbudai Egyetem mellett idén már a Széchenyi István Egyetem is felkerült a Times Higher Education 50 évnél fiatalabb egyetemeket listázó rangsorába.

  • Székács Linda

Az Óbudai Egyetem a 301-350. helyet, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem pedig elsőként került fel rá, és az 501-600. helyet szerezte meg a Times Higher Education frissen megjelent, 2024-es Young University Rankings rangsorában.

A Times Higher Education 2012 óta állítja össze a legjobb "fiatal", vagyis kevesebb mint 50 éve alapított egyetemeinek felsőoktatási rangsorát. Az intézményeket idén összesen öt területen (oktatás, kutatás, kutatási hatás, nemzetközi perspektíva és ipari tudástranszfer), 18 különböző mutató alapján rangsorolták. Figyelembe vették többek között a tanítási és tanulási környezetet, a személyzet és a diákok arányát, az oktatók hírnevét és azok idézettségét, valamint a nemzetközi együttműködések és a nemzetközi hallgatók arányát.

Míg 2023-ban még csak 605, az idei listában már összesen 673 egyetemet rangsoroltak, és további 499 intézmény került "reporter" kategóriába, ami azt jelenti, hogy bár adatokat szolgáltattak, egyelőre még nem teljesítették azokat a kritériumokat, amik alapján rangsorolni lehet őket.

A 2010-ben alapított Óbudai Egyetem egyébként tavalyhoz képest javított a teljesítményén és a 351-400. helyről visszatért a 2022-ben is elfoglalt 301-350. helyéhez, a tavaly még csak "reporter" státuszban lévő SZE pedig idén felkerült a listára a korábban már említett 501-600. helyre.

A kecskeméti Neumann János Egyetem és a Soproni Egyetem egyelőre reporter státuszban vannak.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.