Csak egy magyar egyetem szerepel a THE legfrissebb felsőoktatási rangsorában

A napokban tette közzé a legfrissebb felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education, ami egészen rendhagyó módon a kifejezetten a "fiatal", maximum 50 évvel ezelőtt alapított felsőoktatási intézményeket listázza.

  • Székács Linda

A Young University Rankings nevű rangsor összeállításakor ugyanazokat a szempontokat vették figyelembe, mint amiket az általános világrangsor készítésénél, mindössze annyi különbséggel, hogy kisebb hangsúlyt kap a "hírnév", hiszen ennek kiépítésére jóval kevesebb idő állt rendelkezésükre, mint a több száz éves társaiknak.

Az egyetemeket tehát itt is az oktatás, kutatás, tudásátadás és nemzetközi szerep alapján értékelték, az idei listában egészen pontosan 605 oktatási intézményt, amik között egy magyar egyetem, a 2010-ben alapított Óbudai Egyetem is helyet kapott, méghozzá a 351-400. helyen.

Az intézmény egyébként már a 2022-es rangsorban is szerepelt, akkor a 301-350. helyre sorolták, a 2021-es rangsorba viszont még nem szerepelt.

A "feltörekvők" között van ugyanakkor még két magyar egyetem, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem, amik - bár biztosították a szükséges adatokat - az idei évben még nem feleltek meg a kritériumoknak, így "reporter" státusszal szerepelnek a rangsorban. Ilyen egyetemekből összesen 358 van az idei listában.

 

Times Higher Education Young University Rankings

A rangsor első helyét a szingapúri Nanyang Technological University szerezte meg, amit a kínai The Hong Kong University of Science and Technology követ, de dobogós helyen végzett egy európai egyetem, a párizsi székhelyű Paris Sciences et Lettres is. Az európai országok közül egyébként Franciaországnak sikerült a legtöbb - összesen húsz - fiatal egyetemét bejuttatnia a listába, míg az olasz Humanitas University rögtön a lista 29. helyére ugrott.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.