A cél az, hogy magyar egyetem is bekerüljön a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé.
Hosszú távú partnerséget kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Times Higher Education (THE), a világ felsőoktatási intézményeit elemző intézete. Az MTI-hez eljuttatott közleményből kiderül, hogy a megállapodás értelmében a THE részletes elemzést készít a magyar felsőoktatási intézmények helyzetéről: megvizsgálja azok jelenlegi teljesítményét, viszonyítva a regionális és globális szereplőkéhez.
Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár kiemelte, hogy már tizenegy magyar egyetem már szerepel a THE World University Rankings rangsorában, pár évvel ezelőtt még csak hét volt.
"A célunk az, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a világ 100 legjobbja között, és legalább 3 magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. Magyarország már most jelentős szerepet tölt be az európai felsőoktatási térben, intézményeink THE-ranglistán elért teljesítményével arra számítunk, hogy még több figyelmet kapunk majd a világ tudományos és egyetemista közösségétől."
- fejtette ki Hankó.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a Times Higher Education (THE) 2024-es világranglistájának első 1000 helyére csak három magyar egyetem fért be. A hazai felsőoktatási intézmények közül a legjobb Semmelweis Egyetem lett, ugyanis a 251-300. helyet szerezte meg. A Debreceni Egyetem a 601-800. helyen, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 801-1000. helyen végzett.
Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy az, hogy a magyar egyetemek a 600-800. helyen szerepelnek (a Semmelweis Egyetemet leszámítva) a globális rangsorokban nem akkora probléma. Azonban az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy az elmúlt években szépen lassan elkezdtek visszacsúszni.
Ebben a kutató szerint közrejátszott, hogy az utóbbi néhány évet leszámítva a 2010-es évek közepén csökkent a kutatások finanszírozása, így kevesebb publikáció jelent meg, és a nemzetközi kapcsolatok sem fejlődtek annyira, mint például a régió más országaiban.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
