Gyakori, hogy az állami egyetemeken oktatók másod-, esetleg harmadállást is vállalnak, és hétvégén is dolgoznak.
"Ha nagyon rövid időn belül nem változik a helyzet, akkor az oktatók tömegesen el fogják hagyni az egyetemeket és nem lesz, aki tanítson" – mondta egy az ELTE-n oktató mestertanár a 24.hu-nak. Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, több állami egyetem dolgozói is béremelést követelnek a méltánytalan fizetések miatt. Először az ELTE fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos követeléseit, amihez nem sokkal később a BME, majd a Zeneakadémia és a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói is csatlakoztak. Majd a Képzőművészeti Egyetem oktatói is nyílt levélben követelték a béremelésüket.
Egy doktori fokozattal rendelkező adjunktus (a tanársegéd után következő, második egyetemi oktatói státusz) az ELTE-n jelenleg bruttó 420 ezer forintot keres havonta, amiből 279 300 forintot kap kézhez.
A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére a négy állami egyetemen (ELTE, BME, Zenekadémia és MKE) rendszerezték a fizetéseket, hogy ezáltal a szükséges forrásigényt közösen be tudják mutatni a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs hivatalának. A négy említett egyetem összesítése szerint az alkalmazottaik 33 százalékos bérrendezéséhez összesen tíz milliárd forintra van szükség. Ez az állami költségvetés kerekítve 0,0245 százalékát teszi ki.
Polyák Gábor, az ELTE BTK Művészetelméleti- és Médiakutatási Intézetének igazgatója szerint egyértelműen kizárólag politikai döntés kérdése, hogy az állam rászán-e egy, a költségvetéshez képest láthatatlan összeget az oktatók fizetésének redezésére. Hozzátette: a KIM-ben nem söpörték le kapásból az asztalról a bérkövetelést, ugyanis olyan statisztika jött ki, amire már a Csák János-féle minisztérium sem mondhatta azt, hogy itt minden rendben van. Itt látványosan nincs semmi sem rendben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
