Tudományos életpályát népszerűsítő ösztöndíjakat hirdetett a Debreceni Egyetem

Az egyetem fenntartó alapítványa így szeretné támogatni az oktatóinak a munkásságát és a hallgatói doktori képzésre való jelentkezését.

Már lehet pályázni a Debreceni Egyetem fenntartója által létrehozott ösztöndíjaira, amelyek három kategóriában is támogatják az egyetem oktatóinak és hallgatóinak munkáit.

A Kiválósági PhD Ösztöndíjra az egyetem állami ösztöndíjas, nappali tagozatos doktori képzésében résztvevő, 30 év alatti hallgatók jelentkezhetnek. A legjobbnak választott doktorandusz hallgatók az első félévben havonta 100 ezer forintot kapnak, a sikeres első vizsga után pedig további 110 ezer forinttal támogatja munkájukat az alapítvány.

A GTIDEA Publikációs Díját azok a Debreceni Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók nyerhetik el, akik tudományos munkájuk eredményét rangos, magas minősítésű, nemzetközi szinten elismert folyóiratban publikálják. Ezt a legjobb 25 pályázó fogja megkapni, akik másfél millió forintot kapnak elismerésként.

GTIDEA Professzora címmel pedig a kiemelkedő, kimagasló tudományos munkát végző vagy eredményekkel rendelkező oktatókat támogatja az egyetemet fenntartó alapítványa. A cím használata mellett a kiválasztott szakemberek legfeljebb öt éven keresztül havi bruttó 300 ezer forint juttatást is kapnak.

A pályázati kiírások részletei ide kattintva nézhetőek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.