Az egyetem munkavállalóinak nagy része a nemzetgazdasági átlag alatt keres.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem 55 dolgozója csatlakozott a felsőoktatási bérrendezések követeléséhez – derült ki az intézmény nyílt leveléből, amit elsőként a Mérce tett közzé.
„Az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen”
- olvasható az egyetem közleményében, aminek okán az MKE munkatársai elengedhetetlen alapfeltételnek tartják az oktatók bérezésének rendezését, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítást.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, több állami egyetem dolgozói is béremelést követelnek a méltánytalan fizetések miatt. Először az ELTE fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos követeléseit, amihez nem sokkal később a BME, majd a Zeneakadémia és a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói is csatlakoztak.
Most pedig az MKE munkatársai is felszólaltak, akik szerint:
„a dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”
Az egyetem dolgozói nyílt levelükben saját követeléseiket is megfogalmazták:
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
