A Képzőművészeti Egyetem oktatói is beálltak a sorba, nyílt levélben követelik a béremelésüket

Az egyetem munkavállalóinak nagy része a nemzetgazdasági átlag alatt keres.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 55 dolgozója csatlakozott a felsőoktatási bérrendezések követeléséhez – derült ki az intézmény nyílt leveléből, amit elsőként a Mérce tett közzé.

„Az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen”

- olvasható az egyetem közleményében, aminek okán az MKE munkatársai elengedhetetlen alapfeltételnek tartják az oktatók bérezésének rendezését, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítást.

Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, több állami egyetem dolgozói is béremelést követelnek a méltánytalan fizetések miatt. Először az ELTE fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos követeléseit, amihez nem sokkal később a BME, majd a Zeneakadémia és a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói is csatlakoztak.

Most pedig az MKE munkatársai is felszólaltak, akik szerint:

„a dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet”

Az egyetem dolgozói nyílt levelükben saját követeléseiket is megfogalmazták:

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítése az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
  • ezek inflációkövető, garantált éves emelése.
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.