Egyetemi béremelés: közel másfélezer kutatóhálózati dolgozó is fizetésemelést követel

A kutatóhálózatra szintén jellemzőek az alacsony bérek.

  • Tornyos Kata

Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak a követeléshez, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Majd a a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az akcióhoz.

A kutatóhálózatra szintén jellemzőek az alacsony bérek, így a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói is csatlakoztak ahhoz az aláírásgyűjtéshez, amiben az állami fenntartású egyetemek dolgozóinak jobb bérezését követelik – írta meg a 444. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) által szervezett online aláírásgyűjtéshez eddig közel másfélezer kutatóhálózati dolgozó csatlakozott, az aláírók a kutatóhálózat összes önálló kutatóhelyét képviselik.

Arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt öt éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki. Az MTA kutatóhálózatának elszakítása után, a közalkalmazotti státusz megszüntetésével egyidejűleg 2021-ben átlagosan 30 százalékos béremelés történt, de a további ígéretek nem valósultak meg: sem a bérek további emelése, sem a kutatóhálózat korábbi elnöke, Maróth Miklós és Palkovics László volt miniszter által 2020-ban közösen bejelentett életpályamodell kidolgozása és bevezetése.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.