Az új szakterületek elindítását március 1-től engedélyezte az Országgyűlés.
Március 1-től három új, a betegellátási portfólióban korábban csak részlegesen meglévő szakterülettel – a rehabilitációval, az idegsebészettel és a neurointervencióval – bővül a Semmelweis Egyetem betegellátási, kutatási és képzési profilja - számolt be róla a honlapján a Semmelweis Egyetem.
A három új szakterület elindítását az Országgyűlés a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv telephelyének sikeres novemberi egyetemi integrációját követően engedélyezte.
Az egyetem közleménye szerint a rehabilitáció és az idegsebészet közül az utóbbi csak a Gyermekgyógyászati Klinikán volt időszakosan elérhető, a rehabilitációs szakterület bővítésének első lépése pedig az egykori Rókus Kórház integrációjával valósult meg és a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv telephelyének november 1-jei integrálásával folytatódott.
Neurointervenciós beavatkozások eddig nem voltak elérhetőek, a továbbiakban azonban az egyetem betegellátási profiljában az idegsebészet és az intervenciós stroke ellátás is megjelenhet, fejlődhet a szakterület és az ehhez kapcsolódó orvostudományi kutatások is előtérbe kerülhetnek.
"A Semmelweis Egyetem álláspontja szerint multidiszciplináris környezetben, az oktatás-kutatás-betegellátás hármas funkciójának részeként ezek a szakterületek hatékonyabban működhetnek" - írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
