Béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatói, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint egységes bértáblára lenne szükség.
A modellváltáson átesett és az állami fenntartásban maradt egyetemek finanszírozása nagy eltérést mutat. Ennek következtében a dolgozói bérek is különbözőek a magyar felsőoktatási intézményekben. Ezért is követel egységes bérminimumot tartalmazó bértáblát minden felsőoktatási intézménybe a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete – írják az MTI-nek elküldött közleményükben.
Nemrég írtuk meg, hogy bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója, mert méltatlannak tartják az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók fizetését. Azóta pedig már a BME oktatói is hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Arra is kitértek, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, viszont bérfeszültséget okoz, hiszen egy záróvizsga-bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint).
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete már többször felvetette egy egységes bértábla bevezetésének szükségességét, amelynek tartalmaznia kellene minden beosztáshoz egy bérminimumot az oktatók, illetve az oktatást-kutatást közvetlen segítők vonatkozásában a leendő bértábla értékállóságának megtartása érdekében.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
