Egységes bértáblát követel az egyetemeken a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatói, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint egységes bértáblára lenne szükség.

  • Eduline/MTI

A modellváltáson átesett és az állami fenntartásban maradt egyetemek finanszírozása nagy eltérést mutat. Ennek következtében a dolgozói bérek is különbözőek a magyar felsőoktatási intézményekben. Ezért is követel egységes bérminimumot tartalmazó bértáblát minden felsőoktatási intézménybe a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete – írják az MTI-nek elküldött közleményükben.

Nemrég írtuk meg, hogy bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója, mert méltatlannak tartják az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók fizetését. Azóta pedig már a BME oktatói is hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Arra is kitértek, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, viszont bérfeszültséget okoz, hiszen egy záróvizsga-bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint).

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete már többször felvetette egy egységes bértábla bevezetésének szükségességét, amelynek tartalmaznia kellene minden beosztáshoz egy bérminimumot az oktatók, illetve az oktatást-kutatást közvetlen segítők vonatkozásában a leendő bértábla értékállóságának megtartása érdekében.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.