Továbbra is kamatmentesen igényelhetitek a Diákhitel 2-t, aminek a törlesztését elég a diplomaszerzésetek után elkezdenetek.
5813 jelentkező közül 4804-en kerültek be valamelyik magyar egyetemre az idei keresztféléves felvételin: 3780-an mesterképzésre, 947-en alapképzésre, 77 fő pedig valamilyen felsőoktatási szakképzésre.
A legtöbb új diák a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Metropolitan Egyetemen kezdhet februárban, ugyanakor a keresztféléves felvételin jellemzően fizetős szakokat hirdetnek meg, így a felvettek egy részének magas tandíjakat kell fizetnie a felsőoktatásban folytatott tanulmányaikért cserébe, a tandíjak pedig akár a félévente 900 ezer forintot is elérhetik vagy meghaladhatják.
Egyetemistaként félévente ekkora összeget előteremteni és félretenni még akkor is nehéz, ha valaki a tanulmányai mellett dolgozik. Erre nyújthat megoldást a Diákhitel 2, ami kifejezetten az önköltséges képzések tandíját fedezi.
A hitelt bárki igényelheti, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, magyar állampolgár, 45 éven aluli és bejelentett lakcímmel rendelkezik. Az igényelt hitel ráadásul kamatmentes, az összeget egyenesen az egyetem számlájára utalják a tandíj fedezésére, így az oda-vissza utalással és befizetéssel nem nektek kell bajlódni.
A hitel bármikor felvehető és leállítható, a visszafizetése pedig jövedelemarányos, jellemzően havi néhány ezer forintos költség, amit a diplomaszerzésetek után kell elkezdenetek törleszteni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
