Továbbra is kamatmentesen igényelhetitek a Diákhitel 2-t, aminek a törlesztését elég a diplomaszerzésetek után elkezdenetek.
5813 jelentkező közül 4804-en kerültek be valamelyik magyar egyetemre az idei keresztféléves felvételin: 3780-an mesterképzésre, 947-en alapképzésre, 77 fő pedig valamilyen felsőoktatási szakképzésre.
A legtöbb új diák a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Metropolitan Egyetemen kezdhet februárban, ugyanakor a keresztféléves felvételin jellemzően fizetős szakokat hirdetnek meg, így a felvettek egy részének magas tandíjakat kell fizetnie a felsőoktatásban folytatott tanulmányaikért cserébe, a tandíjak pedig akár a félévente 900 ezer forintot is elérhetik vagy meghaladhatják.
Egyetemistaként félévente ekkora összeget előteremteni és félretenni még akkor is nehéz, ha valaki a tanulmányai mellett dolgozik. Erre nyújthat megoldást a Diákhitel 2, ami kifejezetten az önköltséges képzések tandíját fedezi.
A hitelt bárki igényelheti, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, magyar állampolgár, 45 éven aluli és bejelentett lakcímmel rendelkezik. Az igényelt hitel ráadásul kamatmentes, az összeget egyenesen az egyetem számlájára utalják a tandíj fedezésére, így az oda-vissza utalással és befizetéssel nem nektek kell bajlódni.
A hitel bármikor felvehető és leállítható, a visszafizetése pedig jövedelemarányos, jellemzően havi néhány ezer forintos költség, amit a diplomaszerzésetek után kell elkezdenetek törleszteni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
