Az Orbán-rendszert kutatta Ádám Zoltán, a Corvinus kirúgott docense

Ádám Zoltán a hazai rendszer politikai gazdaságtanát, a hatalom központosítását és a hatalom feletti korlátok leépítésének folyamatát elemzi tanulmányaiban.

  • Tornyos Kata

Október 24-én a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

Az utóbbi években Ádámnak és szerzőtársainak több olyan cikke jelent meg többek között a szakmai minőségük és fontosságuk alapján a tudományos kiadványok legfelsőbb negyedébe rangsorolt (Q1-es) társadalomtudományi folyóiratokban, amelyekben az intézményi közgazdaságtan eszközeivel elemzi az általa „autokratikus populizmusként” definiált hazai rendszer politikai gazdaságtanát, a hatalom központosítását és a hatalom feletti korlátok leépítésének folyamatát – írta meg a G7-t.

Ádám Zoltán több további tanulmányban foglalkozott az Orbán-rendszer szociális költésének alakulásával, valamint azzal is, hogy a rendszer fent taglalt jellegzetességei hogyan alakították a Covid-19-járvány kezelését.

Az oktató nem gondolja, hogy tudományos munkájának köze lett volna elbocsájtásához. Bár az egyetem korábbi vezetése nem örült a  kutatási témájának, a jelenlegi vezetés viszont semlegesen állt az egyetemi tudományos tevékenységhez, megtűrték az ehhez hasonló témákat, sőt, jutalmat is kapott egy nemzetközi tudományos együttműködésért.

A G7 felvetésével viszont egyetértett, miszerint menesztésének körülményei egybecsengenek kutatási témájával. Szerinte a kirúgása során a maga módján „résztvevő-megfigyelővé vált”, és a felmentéséhez vezető eljárás megélése "empirikus tapasztalatként" is felfogható a magyar politikai és társadalmi rendszer működéséről.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.