Az Orbán-rendszert kutatta Ádám Zoltán, a Corvinus kirúgott docense

Ádám Zoltán a hazai rendszer politikai gazdaságtanát, a hatalom központosítását és a hatalom feletti korlátok leépítésének folyamatát elemzi tanulmányaiban.

  • Tornyos Kata

Október 24-én a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

Az utóbbi években Ádámnak és szerzőtársainak több olyan cikke jelent meg többek között a szakmai minőségük és fontosságuk alapján a tudományos kiadványok legfelsőbb negyedébe rangsorolt (Q1-es) társadalomtudományi folyóiratokban, amelyekben az intézményi közgazdaságtan eszközeivel elemzi az általa „autokratikus populizmusként” definiált hazai rendszer politikai gazdaságtanát, a hatalom központosítását és a hatalom feletti korlátok leépítésének folyamatát – írta meg a G7-t.

Ádám Zoltán több további tanulmányban foglalkozott az Orbán-rendszer szociális költésének alakulásával, valamint azzal is, hogy a rendszer fent taglalt jellegzetességei hogyan alakították a Covid-19-járvány kezelését.

Az oktató nem gondolja, hogy tudományos munkájának köze lett volna elbocsájtásához. Bár az egyetem korábbi vezetése nem örült a  kutatási témájának, a jelenlegi vezetés viszont semlegesen állt az egyetemi tudományos tevékenységhez, megtűrték az ehhez hasonló témákat, sőt, jutalmat is kapott egy nemzetközi tudományos együttműködésért.

A G7 felvetésével viszont egyetértett, miszerint menesztésének körülményei egybecsengenek kutatási témájával. Szerinte a kirúgása során a maga módján „résztvevő-megfigyelővé vált”, és a felmentéséhez vezető eljárás megélése "empirikus tapasztalatként" is felfogható a magyar politikai és társadalmi rendszer működéséről.

 

 

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.