Ádám Zoltán-ügy: 20 oktató követeli, hogy vegyék vissza a kirúgott docenst

Elfogadhatatlannak tartják, hogy kollégájukat egy olyan eljárás eredményeként bocsátották el, amely "nem felel meg a vizsgálattal szemben támasztható eljárási szabályoknak, normáknak."

  • Tornyos Kata

Nyilvános levélben állt ki Ádám Zoltán mellett a Corvinus Közgazdaságtan Intézetének húsz oktatója: "Szolidaritást vállalunk Ádám Zoltán kollégánkkal és követeljük visszavételét az egyetemre!" – így kezdődik a nyilatkozat, amelyről a hvg.hu számolt be.

A nyilatkozatot húszan írták alá, a végén szerepel az is, hogy az írást nem csupán kollégájuk, hanem „az egyetem és intézetünk jó hírének védelmében tesszük”.

„Ádám Zoltán közösségünk megbecsült tagja volt, mind oktatási, mind kutatási teljesítménye minden szempontból megfelelt az egyetemi elvárásoknak. Közösségünkért végzett odaadó munkája jelentős elismerést váltott ki az Intézetben"

– írják. Hozzátették, hogy Ádám Zoltán elbocsátása komoly veszteség az intézet számára.

A levél aláírói szerint az Ádám ügyében indult belső vizsgálat eredménye, illetve az egyetem félrevezető kommunikációja rombolja a Corvinus jó hírét, így arra kérték az egyetem vezetését, hogy „ismerje fel, hogy a legjobb megoldás minden érintett számára a békés megoldás keresése”.

Az aláírók nevei:

  • Berde Éva, professzor emerita
  • Bod Péter Ákos, professzor emeritus
  • Findrik Mária, egyetemi magántanár
  • Gedeon Péter, professzor emeritus
  • Golovics József, egyetemi adjunktus
  • Hámori Balázs, professzor emeritus
  • Hermann Zoltán, egyetemi docens
  • Horn Dániel, habilitált egyetemi docens
  • Katona Márton, egyetemi tanársegéd
  • Madarász Aladár, egyetemi magántanár
  • Mágó Mánuel, egyetemi adjunktus
  • Mihályi Péter, professzor emeritus
  • Misz József, egyetemi adjunktus
  • Németh András Olivér, egyetemi adjunktus
  • Németh Petra, egyetemi adjunktus
  • Reizer Balázs, egyetemi docens
  • Révész Tamás, tudományos főmunkatárs
  • Rosta Miklós, egyetemi docens
  • Sárvári Balázs, egyetemi adjunktus
  • Venyige Róbert, egyetemi adjunktus
Az Eduline is beszámolt arról, hogy október 24-én az egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

 

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.