Friss egyetemi rangsor: ezek az ország legjobb gazdasági szakjai 2024-ben

Továbbra is a Budapesti Corvinus Egyetem áll a 2024-es HVG gazdaságtudományi képzésterületi rangos élén. Míg az ELTE a második a sorban, addig az idei évben több egyetem is lekörözte a BME-t, ami így a hetedig helyre került. Ez a tíz legjobb gazdasági képzés a hallgatók kiválósága alapján készült felmérés szerint.

Ahogy arról korábban írtunk, november végén megjelent a HVG Diploma 2024 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem követ.

A lista - ami a hallgatók kiválósága alapján készült - összeállítása során olyan szempontokat vettek figyelembe, mint az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók átlagpontszáma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, valamint a középiskolai versenyeken helyezést elértek száma.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

 

 

HVG

A HVG Diploma 2024 különszámát szombattól megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A gazdasági egyetemek top 10-es listája a következő:

  1. Corvinus
  2. ELTE-GTK
  3. SZTE-GTK
  4. PTE-KTK
  5. DE-GTK
  6. BGE-PSZK
  7. BME-GTK
  8. BGE-KKK
  9. BGE-KVIK
  10. ELTE-PPK

A Corvinus és az ELTE dobogós helyezései nem meglepőek az előző évek listáihoz képest. Azonban több változás is történt a többi egyetem sorrendje között. A BME a tavalyihoz rangosrhoz képest 4 helyet rontott, így dobogóját átvette a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara.

A legtöbben gazdasági szakot választanak

A gazdaságtudományi képzések évek óta a legnépszerűbbek az országban. 2023-ban az ebbe a kategóriába tartozó képzésekre összesen 36 313-an jelentkeztek. Ezek között is kiemelkedik a gazdálkodási és menedzsment szak, amire a felsőoktatási felvételin 14 ezren jelentkeztek. Ezzel a legnépszerűbb szak lett az országban. A második legkedveltebb a kereskedelem is marketing alapszak, majdnem 10 ezer fő jelentkezővel.

A nagy érdeklődés miatt a ponthatárok is igen magasak a képzési területen. Sok helyen 400 pont feletti eredményt kellett szerezni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerhessen egy gazdasági karra. A Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakára, államilag támogatott képzési formában, 456 volt a ponthatár. Ugyanerre a képzésre az ELTE-n 421, a BGE-re és a Szegedi Tudományegyetemre pedig 407 pontot kellett minimum megszerezni.

 

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.