Így szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban 2023-ban

2023-ban is eredményesen szerepeltek a magyar felsőoktatási intézmények a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Összegyűjtöttük, milyen eredményeket értek el az elmúlt egy évben.

  • Székács Linda

Quacquarelli Symonds (QS)

Idén is a Szegedi Tudományegyetem lett a legeredményesebben szereplő magyar felsőoktatási intézmény a brit Quacquarelli Symonds nevű

vállalat egyetemi rangsorában, amiben 601-610. helyet szerezte meg. A megszokott szempontok, vagyis az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett az idei rangsor összeállításakor három új szempontot is figyelembe vettek. A nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság 5-5 százalékos fajsúllyal szerepeltek a rangsorban, amiben végül 11 magyar egyetem kapott helyet.

Center for World University Rankings

Hat magyar egyetem és a Bécsbe költözött, korábban budapesti székhelyű Central European University is felkerült a Center for Word University Rankings 2023-as globális listájára, amiben összesen 19 788 felsőoktatási intézményt állítottak sorrendbe.

A legelőkelőbb helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg (517.), amit a Semmelweis Egyetem (669.) a Szegedi Tudományegyetem (708.), a Debreceni Egyetem (753.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (947.) és a Pécsi Tudományegyetem (1166.) követ.

A CEU a lista 1778. helyén szerepel.

Times Higher Education

A Times Higher Education tizezenegy részrangsorának mindegyikében szerepelt legalább egy magyar egyetem 2023-ban. A listákban olyan országok egyetemeit rangsorolták, mint Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Szingapúr, Kína Svájc és Európa országai, idén ráadásul a korábbi 13 helyett már 16 szempont alapján.  Számított többek között az oktatók és a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók száma, a férfiak és a nők aránya, valamint a kutatási környezet, a kutatások minősége, azok idézettsége és az úgynevezett "tudástranszfer-indikátorok", vagyis az ipari bevételek és a szabadalmak száma is.

A részrangsorokat ide kattintva éritek el.

Sanghaji Felsőoktatási Rangsor (ARWU)

Az Academic Rankings of World Universities (ARWU) a 2023-as szakterületi rangsorában a szervezet öt tágabb tudományterületen; a természettudományok, mérnöki képzések, élettudományok, orvostudomományi képzések és társadalomtudományok területén, ezen belül pedig összesen 55 szűkebb szakterületen vizsgálta és rangsorolta a világ 5000 felsőoktatási intézményét.

A legtöbb szakterületi helyezést a magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el, de remekelt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a vidéki intézmények is.

A magyar helyezéseket ebben a cikkünkben nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.