Több egyetemen idén sem lesz őszi szünet

Az egyetemek többsége idén sem számol az őszi szünettel - ez derült ki a körképünkből, melynek során azt próbáltuk összegyűjteni, hogy a 2023/24-es félévben mikor lesz az őszi tanítási szünet a felsőoktatási intézményekben.

  • Székács Linda

Az egyetemek többségén tavaly augusztusban még szerepelt a tanév rendjében az őszi szünet időpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen október 24 és 29 között lett volna az őszi pihenő, a Budapesti Corvinus Egyetemen október 24. és 28. között, a Pécsi Tudományegyetemen pedig november 2-4. közé esett az őszi szünet időpontja. Végül aztán a "rezsipánik" és az energiatakarékossági intézkedések miatt szinte az összes intézmény tanév rendjét módosították. Volt, ahol elmaradt az őszi szünet, máshol pedig decemberre tolták az időpontját, hogy így is spóroljanak a fűtés költségeivel.

Idén nem aggódnak az egyetemek

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tavalyi pánik után úgy tűnik, idén nem aggódnak az energiaköltségek miatt az egyetemek. Az Eduline kérdéseire szinte mindegyik intézmény azt válaszolta: nem érzik indokoltnak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését, a félév a megszokott ütemben, az oktatás pedig jelenléti formában zajlik majd.

Pedig tavalyhoz képest nem sok minden változott, az orosz-ukrán háború még mindig tart, és a rezsicsökkentést sem vezette be újra a kormány, ezért a jelenlegi állás szerint idén is magas költségekkel kell számolniuk az intézményeknek.

Az őszi szünet pedig idén is több intézményben elmarad, vagy jelentősen megrövidül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen október 30. és november 3. között pihenhetnek néhány napot az egyetemi hallgatók, a Miskolci Egyetemen a munkaszüneti napokat rektori szünetek egészítik ki, más intézményekben viszont csak a november elsejét kapják meg a diákok, ami egyébként is munkaszüneti nap, szerencsés esetben pedig "odaadják" nekik a november másodikát is.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.