Több egyetemen idén sem lesz őszi szünet

Az egyetemek többsége idén sem számol az őszi szünettel - ez derült ki a körképünkből, melynek során azt próbáltuk összegyűjteni, hogy a 2023/24-es félévben mikor lesz az őszi tanítási szünet a felsőoktatási intézményekben.

  • Székács Linda

Az egyetemek többségén tavaly augusztusban még szerepelt a tanév rendjében az őszi szünet időpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen október 24 és 29 között lett volna az őszi pihenő, a Budapesti Corvinus Egyetemen október 24. és 28. között, a Pécsi Tudományegyetemen pedig november 2-4. közé esett az őszi szünet időpontja. Végül aztán a "rezsipánik" és az energiatakarékossági intézkedések miatt szinte az összes intézmény tanév rendjét módosították. Volt, ahol elmaradt az őszi szünet, máshol pedig decemberre tolták az időpontját, hogy így is spóroljanak a fűtés költségeivel.

Idén nem aggódnak az egyetemek

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tavalyi pánik után úgy tűnik, idén nem aggódnak az energiaköltségek miatt az egyetemek. Az Eduline kérdéseire szinte mindegyik intézmény azt válaszolta: nem érzik indokoltnak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését, a félév a megszokott ütemben, az oktatás pedig jelenléti formában zajlik majd.

Pedig tavalyhoz képest nem sok minden változott, az orosz-ukrán háború még mindig tart, és a rezsicsökkentést sem vezette be újra a kormány, ezért a jelenlegi állás szerint idén is magas költségekkel kell számolniuk az intézményeknek.

Az őszi szünet pedig idén is több intézményben elmarad, vagy jelentősen megrövidül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen október 30. és november 3. között pihenhetnek néhány napot az egyetemi hallgatók, a Miskolci Egyetemen a munkaszüneti napokat rektori szünetek egészítik ki, más intézményekben viszont csak a november elsejét kapják meg a diákok, ami egyébként is munkaszüneti nap, szerencsés esetben pedig "odaadják" nekik a november másodikát is.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.