Mutatjuk a 2023-as pótfelvételi legnépszerűbb egyetemeit és szakjait

Kiderültek a ponthatárok - a tavalyihoz képest majdnem kétszer annyi - összesen 11844 - főt vettek fel felsőoktatásba a pótfelvételin, önköltségesen kereken 5000, 6844 hallgató pedig állami finanszírozásban kezdi meg az őszi félévet.

A 2023-as pótfelvételi során alapképzésre 8711, felsőoktatási szakképzésre 923, mesterképzésre 1427 és osztatlan képzésre 783 hallgatót vettek fel. A ponthatárok itt megtekinthetőek.

A legtöbb hallgatót gazdaságtudományokra (2721 fő), második helyen – nem sokkal lemaradva – a pedagógusképzésre (2273 fő), végül harmadik helyen a műszaki képzésre (1711 fő) vették fel.

A legnépszerűbb alapszakok közül is a legnagyobb létszámot a gazdálkodási és menedzsment érte el 774 új egyetemistával. Ezt az óvodapedagógus képzés követi 526 fővel, ami után az ápolás és betegellátás lett a harmadik 425 fővel.

A felvételin a három legnépszerűbb egyetem jelentkezési sorrendben a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265 jelentkező) és a Miskolci Egyetem (1012) volt. Felvettek arányában viszont már más a sorrend: a legtöbb jelentkezőt felvett egyetem a Debreceni egyetem lett (1039 fő), második a Szegedi Tudományegyetem (880 fő), azonban a harmadik helyen a Miskolci egyetemet (785 fő) megelőzte a Budapesti Gazdasági Egyetem (823 fő).

Ha még nem tudjátok pontosan mikor kezdődnek az egyetemi beiratkozások, akkor arról ebben a cikkünkben olvashattok.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.