Így alakult a HVG egyetemi rangsora hallgatói kiválóság szerint

Mint minden évben, a HVG idén is összeállította a felsőoktatási intézmények rangsorát, ami alapján láthatjuk, hogy néz ki az egyetemek sorrendje összetett képzés, hallgatói kiválóság és oktatói kiválóság szerint. Most a hallgatói kiválóság alapján összeállított listát mutatjuk meg nektek.

Magyarországon összesen 64 felsőoktatási intézmény közül válogathatnak a felsőoktatásban részt venni kívánók, ami komoly fejtörést okozhat, mikor választásra kerül a sor. A HVG Diploma minden évben közzéteszi az intézményi rangsorokat, ezzel is segítve a jövőbeli hallgatókat, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb helyet.

A hallgatói kiválóság szerinti listán az összetett képzési rangsortól eltérő sorrendet kapunk. Míg az előbbinél az ELTE, SZTE és a BME a három vezető egyetem, a hallgatói rangsorban a második helyen egy másik fővárosi intézmény szerepel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető pozíciója viszont változatlan, ami egyfelől köszönhető annak, hogy ezt az egyetemet jelölték meg a legtöbben első helyen - 9911 fővel - , másfelől a középiskolai versenyeken helyezettek kiemelkedően magas száma is hozzásegítette pozíciójához.

2023-ban így néz ki a hallgatói intézményi lista:

  1. Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE)
  2. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  6. Semmelweis Egyetem (SE)
  7. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
  8. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  9. Debreceni Egyetem (DE)
  10. Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
  11. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  12. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  13. Széchenyi István Egyetem (SZE)
  14. Óbudai Egyetem (OE)
  15. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)
  16. Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)
  17. Miskolci Egyetem (ME)
  18. Pannon Egyetem (PE)
  19. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS)
  20. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
  21. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE)
  22. Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
  23. Testnevelési Egyetem (TE)
  24. Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE)
  25. Soproni Egyetem (SOE)
  26. Neumann János Egyetem (NJE)
  27. Kodolányi János Egyetem (KJE)
  28. Dunaújvárosi Egyetem (DUE)
  29. Nyíregyházi Egyetem (NYE)
  30. Edutus Egyetem (EDUTUS)
  31. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE)
  32. Milton Friedman Egyetem (MILTON)
  33. Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF)
  34. Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE)
  35. Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE)
  36. Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE)
  37. Eötvös József Főiskola (EJF)
  38. Gábor Dénes Főiskola (GDF)
A listák alapjául szolgáló UnivPress-rangsorok módszertanának két fő alapelve a sok szempontú rangsorolás és a módszertani alaposság. Tehát nincsen egy adott legjobb és legrosszabb, ezért az intézményeket érdemes több szempontból is megvizsgálni. Emellett elengedhetetlen a pontos és hiteles adatok felhasználása, amiben segítséget nyújtanak a Felvi adatai.
Az egyetemeket egyébként oktatói kiválóság alapján is rangsorolta a HVG, ezt ide kattintva nézhetitek meg, az összesített rangsort pedig itt találjátok:

 

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

 

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.