Itt a teljes lista: ezek a legjobb magyar egyetemek a HVG 2023-as felsőoktatási rangsorában

Bár a lista még tavaly novemberben jelent meg, a felsőoktatási felvételi miatt újra aktuális. Mutatjuk a rangsort.

  • Székács Linda

Évek óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG összetett felsőoktatási rangsorát. A 2022-es listához képest viszont történtek változások az egyetemi rangsorban. Helyet cserélt például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, ami tavaly még a harmadik helyen volt, idén viszont már a másodikon, de a 2022-es lista hetedik helyéről az ötödik helyre menetelt a Semmelweis Egyetem is, a Corvinus pedig a kilencedikről a hatodik helyre ugrott.

Mutatjuk, hogyan alakult a 2023-as rangsor:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  2. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Debreceni Egyetem (DE)
  5. Semmelweis Egyetem (SE)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  10. Pannon Egyetem (PE)
  11. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
  12. Miskolci Egyetem (ME)
  13. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  (MATE)
  14. Széchenyi István Egyetem (SZE)
  15. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  16. Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
  17. Óbudai Egyetem (OE)
  18. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE)
  19. Soproni Egyetem (SOE)
  20. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS)
  21. Nyíregyházi Egyetem (NYE)
  22. Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
  23. Testnevelési Egyetem (TE)
  24. Dunaújvárosi Egyetem (DUE)
  25. Kodolányi János Egyetem (KJE)
  26. Neumann János Egyetem (NJE)
Az idei listából kimaradtak ugyanakkor olyan jelentős intézmények, mint például a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem is. Ezt a rangsor készítői azzal indokolták, hogy ezeket az intézményeket oktatói kiválóság alapján az idei évben nem rangsorolták, ezért az összetett rangsorban sem szerepelnek.
A kimaradt intézmények listája a következő:
  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF)
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE)
  • Edutus Egyetem (EDUTUS)
  • Eötvös József Főiskola (EJF)
  • Gábor Dénes Főiskola (DGF)
  • Gál Ferenc Egyetem (GFE)
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LZFE)
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE)
  • Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE)
  • Milton Friedman Egyetem (MILTON)
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE)

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Számított például az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken helyezettek száma is.

Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya is számított.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

 

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.