Hat magyar egyetem és a CEU is szerepel a legfrissebb globális felsőoktatási rangsorban

Nyilvánosságra hozta a 2023-as rangsorát a Center for World University Rankings. A lista összeállításakor idén összesen 19 788 intézményt rangsoroltak.

  • Székács Linda

Összesen hat magyar egyetem és a Bécsbe költözött, korábban budapesti székhelyű Central European University is felkerült a Center for Word University Rankings 2023-as listára. A legelőkelőbb helyet idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg, ami a lista 517. helyén szerepel, európai viszonylatban pedig a 206. olyan felsőoktatási intézmények mellett, mint a Sienai Egyetem, a Hannoveri Egyetem, a Potsdami Egyetem és a francia École normale supérieure de Lyon. A rangsor összeállításakor számított az intézményekben zajló oktatás színvonala, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei és az öregdiákok rangos elismerései, szakmai sikerei, de figyelembe vették az oktatói kiválóságot, továbbá a kutatások és a rangos folyóiratokban megjelent publikációk számát és azok idézettségét is.

A magyar lista idén a következőképp alakult:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - 517. hely
  • Semmelweis Egyetem (SOTE) - 669. hely
  • Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - 708. hely
  • Debreceni Egyetem (DE) - 753. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) - 947. hely
  • Pécsi Tudományegyetem (PTE) - 1166. hely
  • Central European University (CEU) - 1778. hely
A rangsor első tíz helyét egyébként zömében amerikai egyetemek szerezték meg, de becsúszott a top 10-be két legnevesebb brit felsőoktatási intézmény is. Az első helyezett idén a Harvard lett, ezt követi Massachusetts Institute of Technology és a Stanford, majd a negyedik és ötödik helyen a brit University of Cambridge és Oxford, amit újabb amerikai dömping követ: a Pinceton, a chicagoi egyetem, a Columbia, a University of Pennsylvania, majd a lista 10. helyén a California Institute of Technology.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.