Feltűnően sok tanszékvezetői állást hirdettek meg egy hónap alatt az ELTE-n

Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.

  • Székács Linda

Tanszékvezetőket keres az ELTE a Bölcsészettudományi Kar 27 tanszékén, a Természettudományi Kar 4 tanszékén, továbbá 3, a Társadalomtudományi Karhoz tartozó tanszéken, valamint az Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékén, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kognitív Pszichológia Tanszékén, de főigazgatói és egyéb vezetői, pedagógiai, vagy ügyintézői pozíciókra is várják a jelentkezőket - figyelt fel rá a hvg.hu.

Egy a lapnak nyilatkozó egyetemi forrás szerint ez azonban nem tömeges felmondásokat jelent. Mindössze annyi történt, sokaknak éppen most, egyszerre járt le a megbízatása, ezért az egyetemnek ki kellett írnia az új pályázatokat, amiket ugyanúgy megpályázhatnak a régi tanszékvezetők és a többi dolgozó is. Pedig az ELTE alkalmazottai a közoktatásban dolgozókhoz hasonlóan hónapok óta a nyilvánosság előtt küzdenek béremelésért, sőt, még az intézmény hallgatói is a tanároknak követelnek fizetésemeléseket.

Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős aldis dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.

„Az alapítványosított egyetemekről átcsábítani bárki olyat, aki amúgy szeretne idejönni, mert úgy érzi, itt magasabb presztízsű helyen dolgozhatna, szinte teljesen lehetetlen. Mert havi 150 ezerrel kevesebbért nem tud jönni. A valamivel jobban kereső docensek, egyetemi tanárok is el vannak keseredve, mert nekik kellene utánpótlást találniuk, de ilyen feltételekkel nem megy” – mondta Berényi Eszter, Társadalomtudományi Kar (TÁTK) docense.

Az intézményből érkező panaszokra egyébként a kormány is reagált, összesen 1,281 milliárd forintnyi többletforrást adtak a minimumbér bevezetésére és egy egyösszegű kompenzációra, ez azonban a problémát nem oldotta meg.

A hvg.hu az ELTE vezetését is megkérdezte az álláspályázatok kapcsán, valamint arról is érdeklődtek, hogy hányan adták be a felmondásukat, válasz azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.