Feltűnően sok tanszékvezetői állást hirdettek meg egy hónap alatt az ELTE-n

Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.

  • Székács Linda

Tanszékvezetőket keres az ELTE a Bölcsészettudományi Kar 27 tanszékén, a Természettudományi Kar 4 tanszékén, továbbá 3, a Társadalomtudományi Karhoz tartozó tanszéken, valamint az Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékén, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kognitív Pszichológia Tanszékén, de főigazgatói és egyéb vezetői, pedagógiai, vagy ügyintézői pozíciókra is várják a jelentkezőket - figyelt fel rá a hvg.hu.

Egy a lapnak nyilatkozó egyetemi forrás szerint ez azonban nem tömeges felmondásokat jelent. Mindössze annyi történt, sokaknak éppen most, egyszerre járt le a megbízatása, ezért az egyetemnek ki kellett írnia az új pályázatokat, amiket ugyanúgy megpályázhatnak a régi tanszékvezetők és a többi dolgozó is. Pedig az ELTE alkalmazottai a közoktatásban dolgozókhoz hasonlóan hónapok óta a nyilvánosság előtt küzdenek béremelésért, sőt, még az intézmény hallgatói is a tanároknak követelnek fizetésemeléseket.

Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős aldis dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.

„Az alapítványosított egyetemekről átcsábítani bárki olyat, aki amúgy szeretne idejönni, mert úgy érzi, itt magasabb presztízsű helyen dolgozhatna, szinte teljesen lehetetlen. Mert havi 150 ezerrel kevesebbért nem tud jönni. A valamivel jobban kereső docensek, egyetemi tanárok is el vannak keseredve, mert nekik kellene utánpótlást találniuk, de ilyen feltételekkel nem megy” – mondta Berényi Eszter, Társadalomtudományi Kar (TÁTK) docense.

Az intézményből érkező panaszokra egyébként a kormány is reagált, összesen 1,281 milliárd forintnyi többletforrást adtak a minimumbér bevezetésére és egy egyösszegű kompenzációra, ez azonban a problémát nem oldotta meg.

A hvg.hu az ELTE vezetését is megkérdezte az álláspályázatok kapcsán, valamint arról is érdeklődtek, hogy hányan adták be a felmondásukat, válasz azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.