Feltűnően sok tanszékvezetői állást hirdettek meg egy hónap alatt az ELTE-n

Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.

  • Székács Linda

Tanszékvezetőket keres az ELTE a Bölcsészettudományi Kar 27 tanszékén, a Természettudományi Kar 4 tanszékén, továbbá 3, a Társadalomtudományi Karhoz tartozó tanszéken, valamint az Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékén, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kognitív Pszichológia Tanszékén, de főigazgatói és egyéb vezetői, pedagógiai, vagy ügyintézői pozíciókra is várják a jelentkezőket - figyelt fel rá a hvg.hu.

Egy a lapnak nyilatkozó egyetemi forrás szerint ez azonban nem tömeges felmondásokat jelent. Mindössze annyi történt, sokaknak éppen most, egyszerre járt le a megbízatása, ezért az egyetemnek ki kellett írnia az új pályázatokat, amiket ugyanúgy megpályázhatnak a régi tanszékvezetők és a többi dolgozó is. Pedig az ELTE alkalmazottai a közoktatásban dolgozókhoz hasonlóan hónapok óta a nyilvánosság előtt küzdenek béremelésért, sőt, még az intézmény hallgatói is a tanároknak követelnek fizetésemeléseket.

Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős aldis dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.

„Az alapítványosított egyetemekről átcsábítani bárki olyat, aki amúgy szeretne idejönni, mert úgy érzi, itt magasabb presztízsű helyen dolgozhatna, szinte teljesen lehetetlen. Mert havi 150 ezerrel kevesebbért nem tud jönni. A valamivel jobban kereső docensek, egyetemi tanárok is el vannak keseredve, mert nekik kellene utánpótlást találniuk, de ilyen feltételekkel nem megy” – mondta Berényi Eszter, Társadalomtudományi Kar (TÁTK) docense.

Az intézményből érkező panaszokra egyébként a kormány is reagált, összesen 1,281 milliárd forintnyi többletforrást adtak a minimumbér bevezetésére és egy egyösszegű kompenzációra, ez azonban a problémát nem oldotta meg.

A hvg.hu az ELTE vezetését is megkérdezte az álláspályázatok kapcsán, valamint arról is érdeklődtek, hogy hányan adták be a felmondásukat, válasz azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.