Több ezer egyetemi hallgató diplomaszerzése csúszhat a felsőoktatási dolgozók bojkottja miatt

Elutasították a kormány ajánlatát a brit egyetemek, nem írják be a hallgatók jegyeit, hogy így bojkottálják a felsőoktatást.

  • Székács Linda

"Az egyetemi dolgozók nyilvánvalóvá tették, hogy jobb üzletet akarnak. Az a munkaadók érdeke is, hogy magasabb ajánlatot tegyenek, vagy különben megakadályozzák és komoly fennakadásokkal sújtsák a végzést" - számolt be róla a The Guardiannek Jo Grady, a University of College Union nevű szakszervezet titkára.

A lap szerint Nagy-Britanniában csakúgy, mint a közoktatásban, hónapok óta húzódik a vita a felsőoktatásban dolgozók és a kormány között is. A szakszervezetek ebben az esetben is elsősorban 5-8 százalék közötti béremelést kérnek, de a követeléseik között van a bérszakadékok megszüntetése, a munkaterhelés csökkentése, valamint a határozatlan idejű szerződések megszüntetése és a tavaly bevezetett nyugdíjcsökkentés helyreállítása. A kormány legutóbb ajánlatát azonban a szakszervezet nem fogadta el, helyette arról szavaztak, hogy csütörtöktől bojkottal gyakorolnak nyomást a kormányra; nem értékelik a vizsgákat és a beadandókat, ennek következtében pedig több mint 145 egyetemen kitolódhat az egyetemi félév, a végzős diákoknak pedig a diplomaszerzése is csúszhat.

A szakszervezet ezen a héten rendkívüli ülést is tart, hogy megvitassák a fizetéssel kapcsolatos további lépéseket, amelyek sztrájkot is tartalmazhatnak.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.