Elutasították a kormány ajánlatát a brit egyetemek, nem írják be a hallgatók jegyeit, hogy így bojkottálják a felsőoktatást.
"Az egyetemi dolgozók nyilvánvalóvá tették, hogy jobb üzletet akarnak. Az a munkaadók érdeke is, hogy magasabb ajánlatot tegyenek, vagy különben megakadályozzák és komoly fennakadásokkal sújtsák a végzést" - számolt be róla a The Guardiannek Jo Grady, a University of College Union nevű szakszervezet titkára.
A lap szerint Nagy-Britanniában csakúgy, mint a közoktatásban, hónapok óta húzódik a vita a felsőoktatásban dolgozók és a kormány között is. A szakszervezetek ebben az esetben is elsősorban 5-8 százalék közötti béremelést kérnek, de a követeléseik között van a bérszakadékok megszüntetése, a munkaterhelés csökkentése, valamint a határozatlan idejű szerződések megszüntetése és a tavaly bevezetett nyugdíjcsökkentés helyreállítása. A kormány legutóbb ajánlatát azonban a szakszervezet nem fogadta el, helyette arról szavaztak, hogy csütörtöktől bojkottal gyakorolnak nyomást a kormányra; nem értékelik a vizsgákat és a beadandókat, ennek következtében pedig több mint 145 egyetemen kitolódhat az egyetemi félév, a végzős diákoknak pedig a diplomaszerzése is csúszhat.
A szakszervezet ezen a héten rendkívüli ülést is tart, hogy megvitassák a fizetéssel kapcsolatos további lépéseket, amelyek sztrájkot is tartalmazhatnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
