Az SZFE-t működtető alapítvány pert vesztett a HÖK-kel szemben

Megsértették ugyanis a hallgatói önkormányzat véleményezési jogát.

  • Tarnay Kristóf

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata (HÖK) pert nyert a Színház- és Filmművészetért Alapítvánnyal szemben, írja a Színház Online. Amikor ugyanis 2020 novemberében a kuratórium és vezetősége felfüggesztette az oktatást és bezáratta az egyetemet, az akkori HÖK-kel nem egyeztettek.

Így közlésük szerint megsértették a felsőoktatási törvény által garantált véleményezési jogukat. Ezért a Fővárosi Törvényszék jogsértőnek ítélte meg az intézkedéseket, fellebbezni már nem lehet a döntés ellen.

A bíróság megítélése szerint ugyanis ezt a jogot „minden esetben a döntés meghozatala előtt kell biztosítani, függetlenül attól, hogy a vélemény a döntéshozókat köti-e” illetve „a véleménynyilvánítási jog mellőzése miatt a határozatok és a tájékoztató döntések lényeges jogszabálysértéssel kiadott döntések voltak meghozatalaik időpontjában”. Magyarul a véleményt végül nem kötelesek figyelembe is venni, de, ha ki sem kérik, az jogszerűtlen.

Ez a döntés a HÖK-közlemény szerint precedenst teremthet a mindenkori Hallgatói Önkormányzatok jogainak sérthetetlenségére.

A közlemény hozzáteszi, hogy a botrányosan átszervezett SZFE jelenlegi HÖK-je a „megalakulásakor úgy döntött, hogy tovább viszi az elődei által indított pereket, többek között ezzel is tisztelegve munkájuk előtt”. Hozzáteszik: Kollarics Flóra és Stánicz Péter ügyvédek pro bono (azaz ingyen) képviselik őket.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.