Pedig tovább használnák egyes részeit. Ez volt az, amit a hallgatók 70 napra blokád alá vettek az alapítványi átszervezés ellen tiltakozva.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új vezetése eladta az intézmény Vas utcai épületét a Magyarországi Református Egyháznak, írta meg a 24.hu. A döntést saját hatáskörben hozták meg. Ez az az épület, amelyet az alapítványi átszervezés ellen tiltakozó diákok 70 napra blokád alá vettek, hogy ne engedjék be a Vidnyánszky Attila-féle új vezetést. A blokád és az ahhoz használt piros-fehér szalagok a tiltakozás szimbólumává váltak, az épülettel együtt. (A blokádot végül a koronavírus-korlátozások miatt kellett feladniuk.)
Az átalakítással az egyetem és a fenntartására létrehozott, újonnan megalakult Színház- és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) több épületet is ingyen megkapott az államtól, ezek között volt a Vas utcai is. Az SZFE a lapnak azt válaszolta, azért „juttatta vissza” az egyháznak azt, mert „a kommunizmus időszakában jogtalanul elvették ingatlanát”. Hogy mennyiért adták el nekik, azt nem közölte egyik fél sem.
A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Kommunikációs Osztálya azt válaszolta a lapnak, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem céljaira fogják használni az épületet, amelyet az SZFE jelenleg is használ, például tartanak ott vizsgaelőadásokat. Ez úgy tűnik, így is marad: a még tavaly november 4-én megtörtént eladást követően az SZFE az épület színháztermét, benne a Padlás stúdiószínpaddal továbbra is használná. (A helyére az új vezetés az Uránia Nemzeti Filmszínházat szánta, de az erre nem volt alkalmas.)
A reformátusok azt közölték, ezt ingyen biztosítják is az egyetemnek.
A Vas utcai Ódry Színpad szintén a tiltakozások fontos helyszíne volt. A lap forrásai szerint ezt, valamint a szintén ebben az épületben található kollégiumot is használnák tovább. Erről a portálnak az egyetem úgy fogalmazott, „az egyetem a képzési igényei kielégítése érdekében, szívességi használóként jelenleg is igénybe veszi az ingatlan színházi kapacitásait, míg más helyiségeit a felmerülő igények szerint használja az egyházzal kötött megállapodás alapján”. Ennél konkrétabban azonban ezt egyik fél sem részletezte.
A lap szerint egyébként úgy tűnik, az egyetem vezetése el akarja különíteni egymástól az új vezetés előtt és utát felvett diákokat, a képzéseik máshol történnek. Egyébként az egyetem XI. kerületi kollégiumát a „régi” hallgatók nemigen használják, közülük a kollégisták inkább a Freeszfe kollégiumában laknak a CEU-n, amely helyszínekkel is segíti az SZFE-ből a modellváltás miatt kivált Freeszfe Egyesületet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
