A CEU-ügy, a gender szak betiltása, a modellváltás és az SZFE privatizálása mind keresztbe tettek az akadémiai szabadságnak.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság - derül ki az Oslói Egyetem kutatásából, amiről a Népszava írt.
A norvég kutatók mind a 27 EU-tagállamról készítettek értékelést, ami alapján az akadémiai szabadságot több tagállamban is veszélyeztetik kormányzati, politikai vagy magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek, a helyzet azonban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot, hiszen az ezekhez hasonló radikális reformok korlátozzák a felsőoktatási intézmények autonómiáját , az önkormányzatiságot, és limitálják az akadémiai közösség tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.
"Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás" - írják a tanulmányban arra utalva, hogy a politikai légkör gyakran "visszatartja" a kutatókat a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól és véleménynyilvánítástól.
Egy magyar felmérésre hivatkozva a szerzők azt is hozzáteszik; az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében, ez a fajta függőség és kiszolgáltatottság pedig csak tovább fokozódik amiatt, hogy bizonyos kutatásokat gyakran a kormányzati média lejárató kampánya kísér. Példaként hozzák fel a Figyelő című lap egykori listáját, ami tudósokat is lejáratott, mert "Soros György hálózatát támogatták".
Problémásnak tartják az egyetemi modellváltást is, ami ugyan nem korlátozza az akadémiai szabadságot, de a kormányzat a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosíthatja a számára kedvező érdekeket, ami viszont az oktatói közösség befolyásának rovására mehet.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
