Minimumbért vezet be az ELTE, egy összegű kompenzációt kapnak a leginkább alulfizetett akadémiai dolgozók

Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.

  • Eduline

Mint arról többször is beszámoltunk, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói és hallgatói régóta béremelést sürgetnek, hangsúlyozva, hogy a tanársegédek alapbére például még a 2023-as minimálbérnél is alacsonyabb. Az ELTE keddi közleménye alapján a kormány 1,281 milliárd forintos támogatásával most el is indul egy bérrendezési folyamat. Mint írják, az akadémiai területen a legkevesebbet kereső munkatársaik a héten egy összegben bruttó 109 ezer forintos illetménytöbbletet kapnak a januártól márciusi tartó időszakra. Ez áprilistól beépül a fizetésükbe.

Emellett az egyetem vezetése intézményi minimum illetményeket vezet be. Így a tanárok és tanársegédek legalább bruttó 380 ezer, az adjunktusok pedig legalább bruttó 420 ezer forint illetményt kapnak áprilistól az összes karon, mely a rendszeres bérükké válik. A közlemény hozzáteszi, hogy ez csak a bérminimum, az egyes karokon a dékánok állapítják meg az akadémiai munkakörökben dolgozók bérét, a forrásaikhoz mérten, a teljesítményértékelések és egyéni döntések alapján ennél fizethetnek többet.

Az ELTE oktatóinak átlagkeresete így bruttó 710 ezer forintra emelkedik áprilistól.

Azoknak a karoknak pedig, ahol a legalacsonyabb az átlagkereset, többletforrást nyújt az egyetem az emelésre, hogy az oktatói bérkülönbséget csökkentsék. Az intézmény közlése arra is utal, hogy a teljesítményalapon most is meglévő pluszjövedelmek mellett a „kormányzattól kapott bértömeg további emelésre is lehetőséget ad, amelyben az egyéni teljesítmények is figyelembe vehetők”, de ezt nem részletezik. Közleményük szerint az oktatástámogató munkatársak körében is béremelést terveznek, szintén április 1-től, de ennek a részleteiről még egyeztetnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.