Minimumbért vezet be az ELTE, egy összegű kompenzációt kapnak a leginkább alulfizetett akadémiai dolgozók

Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.

  • Eduline

Mint arról többször is beszámoltunk, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói és hallgatói régóta béremelést sürgetnek, hangsúlyozva, hogy a tanársegédek alapbére például még a 2023-as minimálbérnél is alacsonyabb. Az ELTE keddi közleménye alapján a kormány 1,281 milliárd forintos támogatásával most el is indul egy bérrendezési folyamat. Mint írják, az akadémiai területen a legkevesebbet kereső munkatársaik a héten egy összegben bruttó 109 ezer forintos illetménytöbbletet kapnak a januártól márciusi tartó időszakra. Ez áprilistól beépül a fizetésükbe.

Emellett az egyetem vezetése intézményi minimum illetményeket vezet be. Így a tanárok és tanársegédek legalább bruttó 380 ezer, az adjunktusok pedig legalább bruttó 420 ezer forint illetményt kapnak áprilistól az összes karon, mely a rendszeres bérükké válik. A közlemény hozzáteszi, hogy ez csak a bérminimum, az egyes karokon a dékánok állapítják meg az akadémiai munkakörökben dolgozók bérét, a forrásaikhoz mérten, a teljesítményértékelések és egyéni döntések alapján ennél fizethetnek többet.

Az ELTE oktatóinak átlagkeresete így bruttó 710 ezer forintra emelkedik áprilistól.

Azoknak a karoknak pedig, ahol a legalacsonyabb az átlagkereset, többletforrást nyújt az egyetem az emelésre, hogy az oktatói bérkülönbséget csökkentsék. Az intézmény közlése arra is utal, hogy a teljesítményalapon most is meglévő pluszjövedelmek mellett a „kormányzattól kapott bértömeg további emelésre is lehetőséget ad, amelyben az egyéni teljesítmények is figyelembe vehetők”, de ezt nem részletezik. Közleményük szerint az oktatástámogató munkatársak körében is béremelést terveznek, szintén április 1-től, de ennek a részleteiről még egyeztetnek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.