Minimumbért vezet be az ELTE, egy összegű kompenzációt kapnak a leginkább alulfizetett akadémiai dolgozók

Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.

  • Eduline

Mint arról többször is beszámoltunk, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói és hallgatói régóta béremelést sürgetnek, hangsúlyozva, hogy a tanársegédek alapbére például még a 2023-as minimálbérnél is alacsonyabb. Az ELTE keddi közleménye alapján a kormány 1,281 milliárd forintos támogatásával most el is indul egy bérrendezési folyamat. Mint írják, az akadémiai területen a legkevesebbet kereső munkatársaik a héten egy összegben bruttó 109 ezer forintos illetménytöbbletet kapnak a januártól márciusi tartó időszakra. Ez áprilistól beépül a fizetésükbe.

Emellett az egyetem vezetése intézményi minimum illetményeket vezet be. Így a tanárok és tanársegédek legalább bruttó 380 ezer, az adjunktusok pedig legalább bruttó 420 ezer forint illetményt kapnak áprilistól az összes karon, mely a rendszeres bérükké válik. A közlemény hozzáteszi, hogy ez csak a bérminimum, az egyes karokon a dékánok állapítják meg az akadémiai munkakörökben dolgozók bérét, a forrásaikhoz mérten, a teljesítményértékelések és egyéni döntések alapján ennél fizethetnek többet.

Az ELTE oktatóinak átlagkeresete így bruttó 710 ezer forintra emelkedik áprilistól.

Azoknak a karoknak pedig, ahol a legalacsonyabb az átlagkereset, többletforrást nyújt az egyetem az emelésre, hogy az oktatói bérkülönbséget csökkentsék. Az intézmény közlése arra is utal, hogy a teljesítményalapon most is meglévő pluszjövedelmek mellett a „kormányzattól kapott bértömeg további emelésre is lehetőséget ad, amelyben az egyéni teljesítmények is figyelembe vehetők”, de ezt nem részletezik. Közleményük szerint az oktatástámogató munkatársak körében is béremelést terveznek, szintén április 1-től, de ennek a részleteiről még egyeztetnek.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.