A szír diákok gyűjtést, mentőakciókat és véradást szerveznek, a török orvostanhallgatók pedig az egyetemi kórházakban segítik a földrengésben megsérültek ellátását.
A Török Felsőoktatási Tanács február 6-án adott ki közleményt arról, hogy legalább tíz törökországi régió felsőoktatási intézményeiben rendeltek el szünetet. Mahmut Özer, az ország oktatási minisztere pedig Facebookon tette közzé, hogy február 13-ig minden oktatási intézmény zárva tart a Törökországot és Szíriát sújtó 7,8-as erősségű földrengés miatt. Az ötödéves orvostanhallgatókra és a hatodéves fogorvostan-hallgatókra nem vonatkozik a döntés, rájuk ugyanis szükség van az egyetemi kórházakban - írja a University World News.
„A régióban és a környező tartományokban működő egyetemi kórházaink sürgősségi és intenzív osztályai nyitva állnak, kapacitásuk növelése érdekében megtették a szükséges intézkedéseket” – áll a közleményben.
Ezzel egy időben a Szíriai Diákok Nemzeti Szövetsége (NUSS) is akcióba kezdett; ők az egyetemeken, egészségügyi intézményekben és kórházakban szerveznek véradási akciókat, és felszólították az egészségügyi hallgatókat, egyetemi kórházakat, hogy azonnali hatállyal nyújtsanak önkéntes segítséget az arra rászorulóknak. A diákok akciójára több szír egyetem is reagált. Az Al-Hawash magánegyetem segélykampányt és adománygyűjtést szervezett, az Aleppói Egyetem önkéntes mentőcsapatokat küldött a földrengés által sújtott régióba, számos intézmény pedig a romok eltakarításában és az otthonukat elvesztett emberek elszállásolásában segít.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
