Megtiltotta a tálibok vezette afgán oktatási minisztérium, hogy 2023-tól nők felvételizhessenek az egyetemekre - jelentette hétvégén a TOLOnews afgán hírtelevízió.
A sajtóértesülés szerint a tilalomról a minisztérium levélben értesítette az ország egyetemeit. A tárca úgy fogalmazott, hogy "további intézkedésig" nem felvételizhetnek ezentúl nők felsőoktatási intézményekbe.
A tálibok 2021. augusztusi hatalomra jutása után Afganisztán lett a világon az egyetlen ország, ahol korlátozzák a lányok és a nők részvételét az oktatásban. Kezdetben a hatodik évfolyam felett tiltották meg a tizenéves lányoknak, hogy iskolába járjanak, a közelmúltban pedig már az egyetemi oktatásból is kizárták a nőket. A tálib vezetés a lépést azzal magyarázta, hogy az egyetemeken megsértették az iszlám öltözködési szabályokat, öbb helyen együtt oktatták a nőket és a férfiakat.
A tilalom Afganisztánban is közfelháborodást okozott, a nők több alkalommal az utcákra vonultak jogaik védelmében, több egyetemi professzor is lemondott tiltakozásul.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
