Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói, kiállunk oktatóink és az Egyetem adminisztratív munkatársainak bérrendezési törekvései mellett
- írják a hallgatók friss közleményükben, amit több, mint hatvanan írtak alá. Szerintük a jelenlegi helyzet nem járul hozzá sem a pályaelhagyók számának csökkenéséhez, sem a tudományos élet feltételeinek megteremtéséhez. "Megfelelő pénzügyi források nélkül ugyanis az egyetemi kutatások sem tudnak megvalósulni, amelyek az innovatív és korszerű oktatás alapját képezik" - írják.
A felsőoktatási bérrendezést személyes ügyüknek is érzik, hiszen egyetemi hallgatókként a tudományos pálya karrierlehetőségeik közé tartozik. Szerintük azok közül, akik szívesen helyezkednének el akadémiai pályán, gyakran nem élnek ezzel a lehetőséggel,
mivel nem engedhetik meg maguknak a szakmával járó anyagi bizonytalanságot.
Ezáltal a jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő egyetemi oktatásnak az utánpótlás kérdése is égetővé válik.
Komoly bérrendezésre lenne szükség
A jelenlegi bértábla alapján az állami egyetemeken dolgozó tanársegéded alapbére (ami bruttó 221 800 forint) alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél – vagyis a bruttó 232 ezer forintnál. Az idei garantált bérminimum – bruttó 296 ezer forint – pedig még az állami egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb - hívták fel a figyelmet korábban az ELTE-s dolgozók.
Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
