Komoly bérrendezést követelnek a hallgatók is, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.
Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói, kiállunk oktatóink és az Egyetem adminisztratív munkatársainak bérrendezési törekvései mellett
- írják a hallgatók friss közleményükben, amit több, mint hatvanan írtak alá. Szerintük a jelenlegi helyzet nem járul hozzá sem a pályaelhagyók számának csökkenéséhez, sem a tudományos élet feltételeinek megteremtéséhez. "Megfelelő pénzügyi források nélkül ugyanis az egyetemi kutatások sem tudnak megvalósulni, amelyek az innovatív és korszerű oktatás alapját képezik" - írják.
A felsőoktatási bérrendezést személyes ügyüknek is érzik, hiszen egyetemi hallgatókként a tudományos pálya karrierlehetőségeik közé tartozik. Szerintük azok közül, akik szívesen helyezkednének el akadémiai pályán, gyakran nem élnek ezzel a lehetőséggel,
mivel nem engedhetik meg maguknak a szakmával járó anyagi bizonytalanságot.
Ezáltal a jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő egyetemi oktatásnak az utánpótlás kérdése is égetővé válik.
Komoly bérrendezésre lenne szükség
A jelenlegi bértábla alapján az állami egyetemeken dolgozó tanársegéded alapbére (ami bruttó 221 800 forint) alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél – vagyis a bruttó 232 ezer forintnál. Az idei garantált bérminimum – bruttó 296 ezer forint – pedig még az állami egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb - hívták fel a figyelmet korábban az ELTE-s dolgozók.
Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
