Az Európai Bizottság döntése szerint a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói nem vehetnek részt az Erasmus-programban. Viszont - úgy tűnik - külföldi hallgatók ezekre az egyetemekre is érkezhetnek erasmusosként.
Nem érinti a Magyarországra érkező külföldi hallgatókat az alapítványi egyetemek kizárása az Erasmus+-programból – írja oldalán a program magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány.
Január elején jutott a Népszava tudomására, hogy az Európai Bizottság döntése szerint kitiltják a modellváltó egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ mobilitási programból, mivel az érintett huszonegy magyar intézmény működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.
A döntés a 2022. december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik, a 2023-as hallgatói és oktatói pályázatokat azonban egyelőre nem érinti, a Tempus Közalapítvány szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények 26 millió eurót kaptak a mobilitási program megvalósítására, ami idén több mint tízezer hallgató és oktató külföldi ösztöndíjának finanszírozását teszi lehetővé.
ACorvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem azt írta, hogy ha szükséges, saját zsebből fogják finanszírozni a hallgatóik külföldi ösztöndíjait, míg a MATE saját ösztöndíjprogramot indítana, ha kimaradnak az Erasmusból. Arról eddig sehol sem esett szó, hogy a kizárás vajon érinti-e az alapítványi egyetemekre érkező külföldi hallgatókat. A Tempus Közalapítvány azonban most azt írja; „A döntés nem érinti a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját."
A döntést egyébként a Magyar Rektori Konferencia "elfogadhatatlannak" minősítette, az Oktatási Hálózat pedig a kormányt tette felelőssé érte, míg Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő az M1-nek azt mondta, "nem is nagyon értik" a konfliktust.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
