Brexit után szabadon: 90 százalékkal kevesebb magyar elsőéves lehet a brit egyetemeken

A tandíj drasztikus drágulása és a kedvező diákhitel megszűnése miatt a legtöbb külföldre készülő más lehetőség után nézett.

Eduline

Miután Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból lényegében megfizethetetlenné tette a magyar fiatalok számára az ország egyetemi képzéseit - foglalta össze a 2021. januári eseményeket a hvg360.

Az anyagi teher egyik fele, hogy már nem vonatkoznak a kedvező tandíj- és diákhitelkonstrukciók a felvételizőkre, pedig a magyar diákok többsége ezekre támaszkodott.

Az UCAS, a brit felsőoktatási adatbázis szerint 2020-ban még 1100 magyar diák jelentkezett az Egyesült Királyság intézményeibe és 705-en be is kerültek. Ehhez képest a 2021-ben már csak 450-en jelentkeztek, és ebből 190-en voltak sikeresek - írja az oldal, hozzátéve, ez még nem azt jelenti, hogy mind a 190-en el is kezdték az egyetemet.

Karagich Bálint, a külföldön tanuló magyar diákokat összefogó Hungarian Youth Association (HYA) elnöke szerint, a jelenlegi számok tükrében, mintegy 90%-os csökkenésről is szó lehet.

A felvételiről és a külföldön tanulókat segítő ösztöndíjakról bővebben a hvg360 cikkében olvashattok.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Felsőoktatás

Vége a TÉR-nek: „Nem a minőséget erősítette, hanem a bizalmatlanságot”

A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.

Közoktatás

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont lehet elég a jogászképzésekre

Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.

Érettségi-felvételi

Hankó Balázs szerint a kekva-modell felszámolásával a kormány ”kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”

„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.

Felsőoktatás

Megjelent a rendelet: augusztusban fizetik ki a pedagógusok visszamenőleges béremelését

Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.

„Ne olvassuk fel a diákok jegyeit az egész osztály előtt!” – a Tanítanék Mozgalom szerint szorongást és szégyenérzetet okozhat

Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.