Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Z-szak név alatt futó ötéves, természettudomány-környezettan képzés idén indul először.
Hat egyetemen indul 2022 szeptemberétől a természettudomány-környezettan szak, amelyet Z-szakként emlegetnek az egyetemek.
Az egyetemek azt ígérik, hogy a hallgatók gyakorlatorientált módszerekkel tanulhatnak majd, kimehetnek például a természetbe, hogy testközelből ismerjék meg annak működését, de sokat hallhatnak majd az ökológiai fenntarthatóságról is. Vizuális kultúra, kommunikáció és idegen nyelv kiemelt óraszámban szerepel a tantervben, a szak kidolgozói szerint ezek ugyanis fontosak a Z-generáció oktatásában.
Az ötéves képzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt, illetve a középiskola első két évfolyamán is taníthatnak természettudományt. A természettudomány-környezettan szak idén szeptemberben a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, illetve az ELTE budapesti és szombathelyi kampuszán indul.
A felvételizőknek könnyítés, hogy a szakra bármilyen tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.