A magyar egyetemek közül a pécsi és a szegedi érte el a legjobb eredményt az UI Greenmetric rangsorában, amely a világ „legzöldebb” felsőoktatási intézményeit listázza.
Egy helyet javított a UI Greenmetric rangsorában a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), amely a 85. helyen áll, ezzel az eredménnyel a világ „legzöldebb” egyetemei közé került – írja közleményében az intézmény.
Az Indonéziai Egyetem listájára összesen tizenegy magyar egyetem került fel, a legjobb eredményt a Pécsi Tudományegyetem érte el, amely a 42. helyet szerezte meg. A szegedi egyetem a 85., a Debreceni Egyetem a 206., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 238., a Soproni Egyetem a 282., a Semmelweis Egyetem a 476., a Budapesti Gazdasági Egyetem az 548., a Pannon Egyetem a 610., a Miskolci Egyetem a 755., a Budapesti Metropolitan Egyetem a 811., a Budapesti Corvinus Egyetem a 869.
A szegedi egyetem azt írja, hogy a rangsor népszerűsége a korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan növekszik, a 2010-es év első felhívásának 95 intézményéhez képest 2021-ben már 959 egyetem válaszolt a rangsorkészítők kérdőívére.
A kérdőív hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.
Az SZTE hozzáteszi, hogy az elmúlt időszakhoz képest növelték a fenntarthatósági célokra fordított költségvetést, több „okosépület-megoldást” használnak, az egyetem szén-dioxid-lábnyoma pedig 9000 tonnával csökkent.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
