Tizenegy magyar egyetem került fel a világ legzöldebb intézményeinek listájára

A magyar egyetemek közül a pécsi és a szegedi érte el a legjobb eredményt az UI Greenmetric rangsorában, amely a világ „legzöldebb” felsőoktatási intézményeit listázza.

  • Eduline

Egy helyet javított a UI Greenmetric rangsorában a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), amely a 85. helyen áll, ezzel az eredménnyel a világ „legzöldebb” egyetemei közé került – írja közleményében az intézmény.

Az Indonéziai Egyetem listájára összesen tizenegy magyar egyetem került fel, a legjobb eredményt a Pécsi Tudományegyetem érte el, amely a 42. helyet szerezte meg. A szegedi egyetem a 85., a Debreceni Egyetem a 206., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 238., a Soproni Egyetem a 282., a Semmelweis Egyetem a 476., a Budapesti Gazdasági Egyetem az 548., a Pannon Egyetem a 610., a Miskolci Egyetem a 755., a Budapesti Metropolitan Egyetem a 811., a Budapesti Corvinus Egyetem a 869.

A szegedi egyetem azt írja, hogy a rangsor népszerűsége a korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan növekszik, a 2010-es év első felhívásának 95 intézményéhez képest 2021-ben már 959 egyetem válaszolt a rangsorkészítők kérdőívére.

A kérdőív hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.

Az SZTE hozzáteszi, hogy az elmúlt időszakhoz képest növelték a fenntarthatósági célokra fordított költségvetést, több „okosépület-megoldást” használnak, az egyetem szén-dioxid-lábnyoma pedig 9000 tonnával csökkent.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu