Kampányolnak a brit diákok: legyen a kötelező tanterv része a klímaváltozás is
Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.
A magyar egyetemek közül a pécsi és a szegedi érte el a legjobb eredményt az UI Greenmetric rangsorában, amely a világ „legzöldebb” felsőoktatási intézményeit listázza.
Egy helyet javított a UI Greenmetric rangsorában a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), amely a 85. helyen áll, ezzel az eredménnyel a világ „legzöldebb” egyetemei közé került – írja közleményében az intézmény.
Az Indonéziai Egyetem listájára összesen tizenegy magyar egyetem került fel, a legjobb eredményt a Pécsi Tudományegyetem érte el, amely a 42. helyet szerezte meg. A szegedi egyetem a 85., a Debreceni Egyetem a 206., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 238., a Soproni Egyetem a 282., a Semmelweis Egyetem a 476., a Budapesti Gazdasági Egyetem az 548., a Pannon Egyetem a 610., a Miskolci Egyetem a 755., a Budapesti Metropolitan Egyetem a 811., a Budapesti Corvinus Egyetem a 869.
A szegedi egyetem azt írja, hogy a rangsor népszerűsége a korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan növekszik, a 2010-es év első felhívásának 95 intézményéhez képest 2021-ben már 959 egyetem válaszolt a rangsorkészítők kérdőívére.
A kérdőív hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.
Az SZTE hozzáteszi, hogy az elmúlt időszakhoz képest növelték a fenntarthatósági célokra fordított költségvetést, több „okosépület-megoldást” használnak, az egyetem szén-dioxid-lábnyoma pedig 9000 tonnával csökkent.
Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.