Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.
„Akkor döbbentem rá, milyen súlyos a helyzet, mikor egy csoporttársam közölte, hogy nem hisz a klímaváltozásban”
– idézi fel Hannah Chase, az Oxfordi Egyetem végzős orvostan-hallgatója. Chase nem hagyta annyiban a dolgot, egy csoporttal összefogva kidolgoztak egy olyan értékelési felületet, melyen az egyetemek saját hallgatói nyilatkozhatnak, mennyire elégedettek intézményük fenntarthatósági törekvéseivel és az ezzel kapcsolatos oktatással – írja a The Guardian.
A csoport kérdőívét 30 intézmény diákjai töltötték ki, az eredmények pedig nem túl biztatóak: végtelenül szélsőségesek (7% és 74% között vannak) a válaszok arra a kérdésre, mennyit hallanak egyetemükön a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Kiderült, hogy van olyan intézmény is, ahol még szabadon választható tárgyként sem szerepel a téma. Összesítésben a vizsgált egyetemek nagy része „C”, azaz „megfelelő” érdemjegyet kapott, ami azt sugallja, hogy még van hová fejlődni. A kérdőív mindenesetre elindított valamit, az Oxfordi Egyetemen például 2022-től kezdődően több tantárgyat is hirdetnek majd első- és másodéves hallgatóknak, ahol mélyebb tudást szerezhetnek a témában.
Az Egyesült Királyságban jelenleg aggasztóan kevés oktatás érhető el a témával kapcsolatban, azok sem kötelezőek, a részvétel csupán opcionális.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
