Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.
„Akkor döbbentem rá, milyen súlyos a helyzet, mikor egy csoporttársam közölte, hogy nem hisz a klímaváltozásban”
– idézi fel Hannah Chase, az Oxfordi Egyetem végzős orvostan-hallgatója. Chase nem hagyta annyiban a dolgot, egy csoporttal összefogva kidolgoztak egy olyan értékelési felületet, melyen az egyetemek saját hallgatói nyilatkozhatnak, mennyire elégedettek intézményük fenntarthatósági törekvéseivel és az ezzel kapcsolatos oktatással – írja a The Guardian.
A csoport kérdőívét 30 intézmény diákjai töltötték ki, az eredmények pedig nem túl biztatóak: végtelenül szélsőségesek (7% és 74% között vannak) a válaszok arra a kérdésre, mennyit hallanak egyetemükön a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Kiderült, hogy van olyan intézmény is, ahol még szabadon választható tárgyként sem szerepel a téma. Összesítésben a vizsgált egyetemek nagy része „C”, azaz „megfelelő” érdemjegyet kapott, ami azt sugallja, hogy még van hová fejlődni. A kérdőív mindenesetre elindított valamit, az Oxfordi Egyetemen például 2022-től kezdődően több tantárgyat is hirdetnek majd első- és másodéves hallgatóknak, ahol mélyebb tudást szerezhetnek a témában.
Az Egyesült Királyságban jelenleg aggasztóan kevés oktatás érhető el a témával kapcsolatban, azok sem kötelezőek, a részvétel csupán opcionális.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
