Olyan jók lettek a vizsgaeredmények, hogy idén rekordmennyiségű, közel 400 ezer diákot vettek fel a brit egyetemekre.
Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei - írja a BBC. Az eredmények magukért beszélnek: rekordmagas pontokat értek el a diákok a járványidőszak második évében.
Ez persze annyira nem is meglepő, idén a diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket a tanárok értékelése alapján kapták. Így 2021-ben az A* és A minősítéseket - tehát a legmagasabb fokozatot - elérők arány közel 75%-kal nőtt a hagyományos vizsgákhoz, azaz az utolsó megtartott 2019-es érettségihez képest.
Az osztályzási módszer persze tavaly óta komoly kérdés a szigetországban, sokan ugyanis úgy érzik a tanári osztályozás cseppet sem pártatlan. Sok iskolában pedig komoly nyomást jelentett az év végi és a vizsgajegyek kiosztása, ugyanis a szülők sok esetben nyomásgyakorlással próbálták kiharcolni a jó jegyeket.
Sőt a felvételi eredmények előtt az egyetemek is aggódtak. Az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tartott, hogy a jelentkező diáktömeg befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérték az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérték az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.
… aztán megjöttek az eredmények
A felvettek száma a tavalyi visszaeséshez képest ugyan, de 5 százalékkal nőtt. Sőt a leendő hallgatók 8 százaléka az első helyen megjelölt szakra került be. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe.
Ez finoman szólva is jól jött a brit egyetemeknek, amik nem voltak túl jó helyzetben. Tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
