Olyan jók lettek a vizsgaeredmények, hogy idén rekordmennyiségű, közel 400 ezer diákot vettek fel a brit egyetemekre.
Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei - írja a BBC. Az eredmények magukért beszélnek: rekordmagas pontokat értek el a diákok a járványidőszak második évében.
Ez persze annyira nem is meglepő, idén a diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket a tanárok értékelése alapján kapták. Így 2021-ben az A* és A minősítéseket - tehát a legmagasabb fokozatot - elérők arány közel 75%-kal nőtt a hagyományos vizsgákhoz, azaz az utolsó megtartott 2019-es érettségihez képest.
Az osztályzási módszer persze tavaly óta komoly kérdés a szigetországban, sokan ugyanis úgy érzik a tanári osztályozás cseppet sem pártatlan. Sok iskolában pedig komoly nyomást jelentett az év végi és a vizsgajegyek kiosztása, ugyanis a szülők sok esetben nyomásgyakorlással próbálták kiharcolni a jó jegyeket.
Sőt a felvételi eredmények előtt az egyetemek is aggódtak. Az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tartott, hogy a jelentkező diáktömeg befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérték az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérték az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.
… aztán megjöttek az eredmények
A felvettek száma a tavalyi visszaeséshez képest ugyan, de 5 százalékkal nőtt. Sőt a leendő hallgatók 8 százaléka az első helyen megjelölt szakra került be. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe.
Ez finoman szólva is jól jött a brit egyetemeknek, amik nem voltak túl jó helyzetben. Tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
