Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el a legjobb eredményt a magyar felsőoktatási intézmények közül a brit Quacquarelli Symonds (QS) friss rangsorában.
A brit QS szerdán jelentette meg legújabb EECA (East Europe & Central Asia) rangsorát, amelyben az SZTE a 29. helyet szerezte meg – írja közleményében a szegedi egyetem.
A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból idén 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a 26. helyen áll, a szegedi egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt a 29., a Debreceni Egyetem pedig a 40. helyen végzett.
A Pécsi Tudományegyetem a 60., a Budapesti Corvinus Egyetem a 68., a Pannon Egyetem a 106., a Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a 110., a Miskolci Egyetem a 140., a Széchenyi István Egyetem a 150., az Óbudai Egyetem a 186. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a 231-240., a Soproni Egyetemet a 251-300., a Nyíregyházi Egyetemet és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemet a 301-350., a Károli Gáspár Református Egyetemet a 351-400. helyre sorolta a QS.
A lista készítői tíz szempont alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: 30 százalékos súllyal az intézmény akadémiai elismertségét, 20 százalékos súllyal a munkaadók visszajelzéseit vették figyelembe. Mérték az oktató-hallgató arányt (10 százalék), a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számát (5 százalék), az idézettséget (5 százalék), a publikációs tevékenységet (10 százalék) és az intézmény nemzetközi kutatói kapcsolatrendszerét (10 százalék). A nemzetközi hallgatók és oktatók arányát 2,5-2,5 százalékos súlyozással számolták, az intézmény internetes láthatóságát 5 százalékkal.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
