Itt a legfrissebb QS-rangsor, a magyar egyetemek közül az ELTE, az SZTE és a BME vezet

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el a legjobb eredményt a magyar felsőoktatási intézmények közül a brit Quacquarelli Symonds (QS) friss rangsorában.

  • Eduline

A brit QS szerdán jelentette meg legújabb EECA (East Europe & Central Asia) rangsorát, amelyben az SZTE a 29. helyet szerezte meg – írja közleményében a szegedi egyetem.

A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból idén 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a 26. helyen áll, a szegedi egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt a 29., a Debreceni Egyetem pedig a 40. helyen végzett.

A Pécsi Tudományegyetem a 60., a Budapesti Corvinus Egyetem a 68., a Pannon Egyetem a 106., a Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a 110., a Miskolci Egyetem a 140., a Széchenyi István Egyetem a 150., az Óbudai Egyetem a 186. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a 231-240., a Soproni Egyetemet a 251-300., a Nyíregyházi Egyetemet és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemet a 301-350., a Károli Gáspár Református Egyetemet a 351-400. helyre sorolta a QS.

A lista készítői tíz szempont alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: 30 százalékos súllyal az intézmény akadémiai elismertségét, 20 százalékos súllyal a munkaadók visszajelzéseit vették figyelembe. Mérték az oktató-hallgató arányt (10 százalék), a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számát (5 százalék), az idézettséget (5 százalék), a publikációs tevékenységet (10 százalék) és az intézmény nemzetközi kutatói kapcsolatrendszerét (10 százalék). A nemzetközi hallgatók és oktatók arányát 2,5-2,5 százalékos súlyozással számolták, az intézmény internetes láthatóságát 5 százalékkal.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.