Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el a legjobb eredményt a magyar felsőoktatási intézmények közül a brit Quacquarelli Symonds (QS) friss rangsorában.
A brit QS szerdán jelentette meg legújabb EECA (East Europe & Central Asia) rangsorát, amelyben az SZTE a 29. helyet szerezte meg – írja közleményében a szegedi egyetem.
A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból idén 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a 26. helyen áll, a szegedi egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt a 29., a Debreceni Egyetem pedig a 40. helyen végzett.
A Pécsi Tudományegyetem a 60., a Budapesti Corvinus Egyetem a 68., a Pannon Egyetem a 106., a Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a 110., a Miskolci Egyetem a 140., a Széchenyi István Egyetem a 150., az Óbudai Egyetem a 186. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a 231-240., a Soproni Egyetemet a 251-300., a Nyíregyházi Egyetemet és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemet a 301-350., a Károli Gáspár Református Egyetemet a 351-400. helyre sorolta a QS.
A lista készítői tíz szempont alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: 30 százalékos súllyal az intézmény akadémiai elismertségét, 20 százalékos súllyal a munkaadók visszajelzéseit vették figyelembe. Mérték az oktató-hallgató arányt (10 százalék), a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számát (5 százalék), az idézettséget (5 százalék), a publikációs tevékenységet (10 százalék) és az intézmény nemzetközi kutatói kapcsolatrendszerét (10 százalék). A nemzetközi hallgatók és oktatók arányát 2,5-2,5 százalékos súlyozással számolták, az intézmény internetes láthatóságát 5 százalékkal.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
