Anglia lehet a példa arra, mi történik a hallgatókkal az egyetemen, ha elmaradnak az érettségik - egy friss tanulmány szerint sok diákot megvisel, hogy nagyobb megmérettetés nélkül került be az egyetemre.
Az Egyesült Királyság iskoláiban már második éve maradtak el az év végi és az érettségi vizsgák, a diákokat a tanáraik osztályozták. Egy részük már rég egyetemista, de sokaknak komoly problémát okoz a helyzet elfogadása.
Egy friss tanulmány szerint a legtöbb diák úgynevezett imposztor szindrómában szenved - azaz nem tudják elfogadni, hogy sikerült bekerülniük az egyetemre – írja a Guardian. Az imposztor szindróma a pszichológiai meghatározás alapján az a jelenség, amikor az emberek egyáltalán nem hisznek magukban, és folyton megkérdőjelezik, hogy valóban megérdemlik-e mindazt, amit elértek.
Az egyetemekre érkező hallgatók közül sokan "csalónak" érezhetik magukat, mivel nem volt lehetőségük arra, hogy a korábbi évfolyamokhoz hasonlóan a központi vizsgákon kaphassanak osztályzatokat - áll a Leedsi Egyetem tanulmányában.
A tanulmány szerint ez a mentalitás különösen a hátrányos helyzetű diákokat érintheti, néhányukat a lemorzsolódás veszélye is fenyegeti - emelik ki. Mivel ez általános probléma lehet a szigetországban, az oktatási kormányzat arra kéri az egyetemeket, segítsék és erősítsék a hallgatók összetartozását, fektessenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy a friss egyetemisták megtalálják a helyüket a campuson. Sőt, ha kell, szervezzenek kiscsoportos felkészítőket azoknak, akik esetleg már az elején lemaradnak.
Rekordok az egyetemeken
Idén nyáron - ahogy 2019-ben is - a tanárok értékelték a diákok teljesítményét, és a felvételihez szükséges jegyekről is ők döntöttek Angliában, Walesben és Észak-Írországban. A friss statisztikák szerint az egyetemre jelentkezők 45 százaléka kapott A/A+ értékelést (azaz a legjobb megszerezhető jegyet), míg a 2019-ben csupán a diákok 25 százaléka szerzett kiváló osztályzatot. Az brit oktatási minisztérium ezzel kapcsolatban azt mondta: ”a vizsgákat 2022-ben meg kell szervezni, esetleges könnyítésekkel azoknak a tanulóknak, akik kimaradtak az oktatásból a vírus miatt".
Az Egyesült Királyság felvételi szolgálata, a UCAS adatai szerint egyébként 272 ezer tizennyolc éves került be idén a felsőoktatásba. A korosztály 38 százaléka adta be jelentkezését valamelyik egyetemre: ez a szám rekordmagasnak számít az országban, az elmúlt tanév viszontagságaira, többek között az online oktatásra, a közösségi programok hiányára tekintettel pedig különösen meglepő a nagy érdeklődés.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
