Felvételi nélkül kerültek be az egyetemre, most pszichés problémákkal küzdenek a brit hallgatók

Anglia lehet a példa arra, mi történik a hallgatókkal az egyetemen, ha elmaradnak az érettségik - egy friss tanulmány szerint sok diákot megvisel, hogy nagyobb megmérettetés nélkül került be az egyetemre.

  • Csik Veronika

Az Egyesült Királyság iskoláiban már második éve maradtak el az év végi és az érettségi vizsgák, a diákokat a tanáraik osztályozták. Egy részük már rég egyetemista, de sokaknak komoly problémát okoz a helyzet elfogadása.

Egy friss tanulmány szerint a legtöbb diák úgynevezett imposztor szindrómában szenved - azaz nem tudják elfogadni, hogy sikerült bekerülniük az egyetemre – írja a Guardian. Az imposztor szindróma a pszichológiai meghatározás alapján az a jelenség, amikor az emberek egyáltalán nem hisznek magukban, és folyton megkérdőjelezik, hogy valóban megérdemlik-e mindazt, amit elértek.

Az egyetemekre érkező hallgatók közül sokan "csalónak" érezhetik magukat, mivel nem volt lehetőségük arra, hogy a korábbi évfolyamokhoz hasonlóan a központi vizsgákon kaphassanak osztályzatokat - áll a Leedsi Egyetem tanulmányában.

A tanulmány szerint ez a mentalitás különösen a hátrányos helyzetű diákokat érintheti, néhányukat a lemorzsolódás veszélye is fenyegeti - emelik ki. Mivel ez általános probléma lehet a szigetországban, az oktatási kormányzat arra kéri az egyetemeket, segítsék és erősítsék a hallgatók összetartozását, fektessenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy a friss egyetemisták megtalálják a helyüket a campuson. Sőt, ha kell, szervezzenek kiscsoportos felkészítőket azoknak, akik esetleg már az elején lemaradnak.

Rekordok az egyetemeken

Idén nyáron - ahogy 2019-ben is - a tanárok értékelték a diákok teljesítményét, és a felvételihez szükséges jegyekről is ők döntöttek Angliában, Walesben és Észak-Írországban. A friss statisztikák szerint az egyetemre jelentkezők 45 százaléka kapott A/A+ értékelést (azaz a legjobb megszerezhető jegyet), míg a 2019-ben csupán a diákok 25 százaléka szerzett kiváló osztályzatot. Az brit oktatási minisztérium ezzel kapcsolatban azt mondta: ”a vizsgákat 2022-ben meg kell szervezni, esetleges könnyítésekkel azoknak a tanulóknak, akik kimaradtak az oktatásból a vírus miatt". 

Az Egyesült Királyság felvételi szolgálata, a UCAS adatai szerint egyébként 272 ezer tizennyolc éves került be idén a felsőoktatásba. A korosztály 38 százaléka adta be jelentkezését valamelyik egyetemre: ez a szám rekordmagasnak számít az országban, az elmúlt tanév viszontagságaira, többek között az online oktatásra, a közösségi programok hiányára tekintettel pedig különösen meglepő a nagy érdeklődés.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.