272 eter tizennyolc éves kezdte meg idén egyetemet a szigetországban - ez 7%-kal több, mint a tavalyi évben kezdő hallgatók száma.
Az Egyesült Királyság-beli UCAS (Egyetemek és Főiskolák Felvételi Szolgálata) adatai szerint 272 000 tizennyolc éves hallgató került be idén a felsőoktatásba. A korosztály 38%-a adta be jelentkezését valamelyik felsőoktatási intézménybe: ez a szám rekordmagasnak számít az országban, az elmúlt tanév viszontagságaira – többek között az online oktatásra, a közösségi programok hiányára – tekintettel pedig különösen meglepő a nagy érdeklődés a felsőoktatási helyek iránt.
Az egyetemisták száma a szigetországban azonban ennek ellenére is csökkent, mely javarészt a Brexit számlájára írható: ebben a tanévben ugyanis 56%-kal kevesebb külföldi hallgató érkezik az Egyesült Királyság egyetemeire – írja a BBC. Hiszen az új szabályok szerint nem vonatkoznak különleges kedvezmények az EU-ból érkező diákokra, sőt a diákhitel-lehetőség is megszűnt - így jóval költségesebb a felsőoktatás a szigetországban.
Érdekes adatok, hogy az Unióból való kilépés miatt az Egyesült Királyságban több perui diák lesz, mint dán, és többen érkeznek majd Kuvaitból, mint Hollandiából. A kínai hallgatók száma pedig meghaladja az összes uniós országból érkező diákokét. A tengerentúlról érkező diákokkal és minden korosztállyal együtt összesen 448 ezer diák kezdte idén az egyetemet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
