Felsőoktatási körkép: siralmasak az állapotok, megalázó a bérezés

Mély a szakadék a Mathias Corvinus Collegium külföldi vendégoktatóinak és a magyar egyetemi oktatók bérezése között. A probléma nem az, hogy a vendégoktatók keresnek túl sokat, inkább a magyar oktatók szeretnék ehhez az összeghez igazítani saját fizetésüket.

  • Bezzeg Hanna

Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott, siralmasak az állapotok a felsőoktatásban, és a hazai oktatók bérezése is siralmas. Egy egyetemi adjunktus havi nettó 190 ezer forintot visz haza, ez a szám főiskolai adjunktusok esetében már csak 170-180 ezer forint közötti összeg, a tanársegédek pedig még ennél is kevesebbet, 147 ezer forintot keresnek. Utóbbiak több pénz vihettek haza ösztöndíjként korábbi tanulmányaik alatt, mint amennyi jelenlegi fizetésük.

A szakszervezet elnöke arról is beszélt, szerinte nem a külföldi oktatók fizetése túl magas, hiszen a minőségi oktatást igenis meg kell becsülni. A probléma inkább az, hogy a magyar oktatók szeretnének több pénzt hazavinni.

Elmondta, az egyetemi oktatók bérét legutoljára 2018-ban, 15%-kal, majd az azt követő években 5-5%-kal emelték. Ebből az emelésből azonban kimaradtak az oktatást és kutatást segítő laboránsok, titkárnők – az ő fizetésük 2008 óta, azaz több, mint 10 éve változatlan. Hozzátette, a kormány szeptemberre egy egyszeri, 15%-os emelést tervez, amit mindenki egységesen vonatkozik majd, illetve január elsejére is ígérnek egy újabb 15%-os emelést, utóbbi azonban már nem jár majd mindenkinek.

A fenti számokat látva nem csoda, hogy hatalmas a fluktuáció a felsőoktatásban, a szakszervezet elnöke szerint tanársegédet „lasszóval kell fogni” és a pár éven belüli kiüresedés is fenyeget - mondta Dráviczki Sándor.

Az FDSZ szerint az egyetemek alapítványi fenntartóváltása is rátesz egy lapáttal az oktatók nehéz helyzetére. Rengeteg dolgozó ugyanis elveszítette a korábbi jogviszonnyal járó juttatásait, mint például a szabadság, jutalom. A szakszervezet elnöke hangsúlyozza, a helyzet kilátástalan, és vélhetően a 15-15%-os béremelés sem fogja kompenzálni azt a veszteséget, amit az átalakítások eredményeznek. A szakszervezet nem érti, miért volt szükség a közalkalmazotti jogviszony, és így a juttatások megszüntetésére, az átalakításokat valószínűleg enélkül is végre lehetett volna hajtani.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.