Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott, siralmasak az állapotok a felsőoktatásban, és a hazai oktatók bérezése is siralmas. Egy egyetemi adjunktus havi nettó 190 ezer forintot visz haza, ez a szám főiskolai adjunktusok esetében már csak 170-180 ezer forint közötti összeg, a tanársegédek pedig még ennél is kevesebbet, 147 ezer forintot keresnek. Utóbbiak több pénz vihettek haza ösztöndíjként korábbi tanulmányaik alatt, mint amennyi jelenlegi fizetésük.
A szakszervezet elnöke arról is beszélt, szerinte nem a külföldi oktatók fizetése túl magas, hiszen a minőségi oktatást igenis meg kell becsülni. A probléma inkább az, hogy a magyar oktatók szeretnének több pénzt hazavinni.
Elmondta, az egyetemi oktatók bérét legutoljára 2018-ban, 15%-kal, majd az azt követő években 5-5%-kal emelték. Ebből az emelésből azonban kimaradtak az oktatást és kutatást segítő laboránsok, titkárnők – az ő fizetésük 2008 óta, azaz több, mint 10 éve változatlan. Hozzátette, a kormány szeptemberre egy egyszeri, 15%-os emelést tervez, amit mindenki egységesen vonatkozik majd, illetve január elsejére is ígérnek egy újabb 15%-os emelést, utóbbi azonban már nem jár majd mindenkinek.
A fenti számokat látva nem csoda, hogy hatalmas a fluktuáció a felsőoktatásban, a szakszervezet elnöke szerint tanársegédet „lasszóval kell fogni” és a pár éven belüli kiüresedés is fenyeget - mondta Dráviczki Sándor.
Az FDSZ szerint az egyetemek alapítványi fenntartóváltása is rátesz egy lapáttal az oktatók nehéz helyzetére. Rengeteg dolgozó ugyanis elveszítette a korábbi jogviszonnyal járó juttatásait, mint például a szabadság, jutalom. A szakszervezet elnöke hangsúlyozza, a helyzet kilátástalan, és vélhetően a 15-15%-os béremelés sem fogja kompenzálni azt a veszteséget, amit az átalakítások eredményeznek. A szakszervezet nem érti, miért volt szükség a közalkalmazotti jogviszony, és így a juttatások megszüntetésére, az átalakításokat valószínűleg enélkül is végre lehetett volna hajtani.
