Hamarosan a Turing-program veszi át az Erasmus helyét Nagy-Britanniában

A Brexit nemcsak az Európai Unióból, hanem az Erasmus-programból való kilépést is jelentette a szigetországnak.

  • Eduline

A tavaly év végi döntés elsőre hatalmas érvágásnak tűnt, hiszen Nagy-Britannia a cserediákok kedvelt célpontja volt, de sok angol hallgató is utazott Európa-szerte. A britek azonban saját programot hoztak létre.

Még 2020-ban Boris Johnson bejelentette, hogy Turing-program néven saját programot indítanak az Erasmus helyett. Mindez azért különösen szomorú, mert az Erasmus alapjait évekkel ezelőtt Nagy-Britanniában tették le és egészen mostanáig páratlanul népszerű volt a szigetországban.

Európai Bizottság

A brit oktatási minisztérium arról számol be, hogy az új program közel 40 ezer diáknak teszi majd lehetővé, hogy külföldön tanulhasson vagy munkát vállaljon – számol be minderről a Guardian. A 40 ezer helyből a tervek szerint 28 ezer egyetemi tanulmányi férőhelyet jelent majd, ami jócskán meghaladja azt a 18300 férőhelyet, amelyek az Erasmus-program biztosított a hallgatóknak a 2018-19-es tanévben.

A brit oktatásügyi főtitkár arról is beszámolt, hogy az új program azokat a hátrányos helyzetű tanulókat is megcélozza, akik az Erasmus adta utazási lehetőségekkel kevésbé tudtak élni. Számukra a Turing-program extra költségeket is finanszíroz majd, például az útlevelet vagy a vízumot.

Valóban ez lenne a megoldás?

Akadnak olyanok, akik bírálják az Erasmus helyébe lépő új program tervezetét, mely szerint a támogatás összege nem terjed ki a választott intézmény tandíjára, így azt a hallgatóknak saját zsebből kell majd rendezniük. Így valóban felmerülhet a kérdés, tényleg a hátrányos helyzetű hallgatók érdekeit figyelembe véve dolgozták-e ki a programot.

A tervek szerint program szélesebb körű, akár kontinensek közötti utazást is finanszíroz majd, ugyanis a világ 150 országban kínál munkalehetőséget vagy tanulmányi lehetőséget a résztvevő diákoknak. A startot azonban nem könnyíti meg a vírushelyzet, hiszen számos országban beutazási korlátozások vannak érvényben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.