A Brexit nemcsak az Európai Unióból, hanem az Erasmus-programból való kilépést is jelentette a szigetországnak.
A tavaly év végi döntés elsőre hatalmas érvágásnak tűnt, hiszen Nagy-Britannia a cserediákok kedvelt célpontja volt, de sok angol hallgató is utazott Európa-szerte. A britek azonban saját programot hoztak létre.
Még 2020-ban Boris Johnson bejelentette, hogy Turing-program néven saját programot indítanak az Erasmus helyett. Mindez azért különösen szomorú, mert az Erasmus alapjait évekkel ezelőtt Nagy-Britanniában tették le és egészen mostanáig páratlanul népszerű volt a szigetországban.
A brit oktatási minisztérium arról számol be, hogy az új program közel 40 ezer diáknak teszi majd lehetővé, hogy külföldön tanulhasson vagy munkát vállaljon – számol be minderről a Guardian. A 40 ezer helyből a tervek szerint 28 ezer egyetemi tanulmányi férőhelyet jelent majd, ami jócskán meghaladja azt a 18300 férőhelyet, amelyek az Erasmus-program biztosított a hallgatóknak a 2018-19-es tanévben.
A brit oktatásügyi főtitkár arról is beszámolt, hogy az új program azokat a hátrányos helyzetű tanulókat is megcélozza, akik az Erasmus adta utazási lehetőségekkel kevésbé tudtak élni. Számukra a Turing-program extra költségeket is finanszíroz majd, például az útlevelet vagy a vízumot.
Valóban ez lenne a megoldás?
Akadnak olyanok, akik bírálják az Erasmus helyébe lépő új program tervezetét, mely szerint a támogatás összege nem terjed ki a választott intézmény tandíjára, így azt a hallgatóknak saját zsebből kell majd rendezniük. Így valóban felmerülhet a kérdés, tényleg a hátrányos helyzetű hallgatók érdekeit figyelembe véve dolgozták-e ki a programot.
A tervek szerint program szélesebb körű, akár kontinensek közötti utazást is finanszíroz majd, ugyanis a világ 150 országban kínál munkalehetőséget vagy tanulmányi lehetőséget a résztvevő diákoknak. A startot azonban nem könnyíti meg a vírushelyzet, hiszen számos országban beutazási korlátozások vannak érvényben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
