Hamarosan a Turing-program veszi át az Erasmus helyét Nagy-Britanniában

A Brexit nemcsak az Európai Unióból, hanem az Erasmus-programból való kilépést is jelentette a szigetországnak.

  • Eduline

A tavaly év végi döntés elsőre hatalmas érvágásnak tűnt, hiszen Nagy-Britannia a cserediákok kedvelt célpontja volt, de sok angol hallgató is utazott Európa-szerte. A britek azonban saját programot hoztak létre.

Még 2020-ban Boris Johnson bejelentette, hogy Turing-program néven saját programot indítanak az Erasmus helyett. Mindez azért különösen szomorú, mert az Erasmus alapjait évekkel ezelőtt Nagy-Britanniában tették le és egészen mostanáig páratlanul népszerű volt a szigetországban.

Európai Bizottság

A brit oktatási minisztérium arról számol be, hogy az új program közel 40 ezer diáknak teszi majd lehetővé, hogy külföldön tanulhasson vagy munkát vállaljon – számol be minderről a Guardian. A 40 ezer helyből a tervek szerint 28 ezer egyetemi tanulmányi férőhelyet jelent majd, ami jócskán meghaladja azt a 18300 férőhelyet, amelyek az Erasmus-program biztosított a hallgatóknak a 2018-19-es tanévben.

A brit oktatásügyi főtitkár arról is beszámolt, hogy az új program azokat a hátrányos helyzetű tanulókat is megcélozza, akik az Erasmus adta utazási lehetőségekkel kevésbé tudtak élni. Számukra a Turing-program extra költségeket is finanszíroz majd, például az útlevelet vagy a vízumot.

Valóban ez lenne a megoldás?

Akadnak olyanok, akik bírálják az Erasmus helyébe lépő új program tervezetét, mely szerint a támogatás összege nem terjed ki a választott intézmény tandíjára, így azt a hallgatóknak saját zsebből kell majd rendezniük. Így valóban felmerülhet a kérdés, tényleg a hátrányos helyzetű hallgatók érdekeit figyelembe véve dolgozták-e ki a programot.

A tervek szerint program szélesebb körű, akár kontinensek közötti utazást is finanszíroz majd, ugyanis a világ 150 országban kínál munkalehetőséget vagy tanulmányi lehetőséget a résztvevő diákoknak. A startot azonban nem könnyíti meg a vírushelyzet, hiszen számos országban beutazási korlátozások vannak érvényben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.