Lezárult a szavazás: megvan, melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete

Múlt pénteken szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, szerintetek melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete. Sokáig fej fej mellett haladt a Soproni Egyetem főépülete és a Miskolci Egyetem sportcsarnoka. Nézzük, változott-e az állás.

  • Tóth Alexandra

Kicsivel több mint egy hetetek volt eldönteni, melyik a legkülönlegesebb vidéki egyetemi épület. Ehhez némi segítséget is adtunk: megosztottunk veletek néhány érdekességet az épületekről (cikkünket itt olvashatjátok el).

A szavazást június 18-án reggel indítottuk, és egészen 25-én délig vártuk a voksaitokat. Hét közben megosztottuk veletek az aktuális állást: akkor több mint 3200 szavazatból több mint 840-nel a Soproni Egyetem vezetett, amelyet több mint 750 szavazattal a Miskolci Egyetem sportcsarnoka, majd 530 szavazattal az egri egyetem épülete követett. Kicsivel lemaradva követte ezeket a Debreceni Egyetem főépülete és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari épülete.

Végül összesen 6174 szavazat érkezett, mutatjuk a végeredményt: a legtöbben (egészen pontosan 2125-en) a Soproni Egyetem főépületére szavaztak. A második helyen a Miskolci Egyetem sportcsarnoka áll, amelyre 1378-an szavaztatok. A dobogó harmadik helyén az egri Eszterházy Károly Egyetem líceuma végzett, 796 szavazattal. A top ötben végzett a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem főépülete is - előbbi 441, utóbbi 417 szavazattal.

A tizenkét egyetemi épület között ott volt egyébként a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a szegedi Gál Ferenc Egyetem, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori campusa Piliscsabán és a győri Széchenyi István Egyetem épülete is.

Hamarosan jövünk a szavazás második részével - Budapest kerül sorra. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.