Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Múlt pénteken szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, szerintetek melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete. Sokáig fej fej mellett haladt a Soproni Egyetem főépülete és a Miskolci Egyetem sportcsarnoka. Nézzük, változott-e az állás.
Kicsivel több mint egy hetetek volt eldönteni, melyik a legkülönlegesebb vidéki egyetemi épület. Ehhez némi segítséget is adtunk: megosztottunk veletek néhány érdekességet az épületekről (cikkünket itt olvashatjátok el).
A szavazást június 18-án reggel indítottuk, és egészen 25-én délig vártuk a voksaitokat. Hét közben megosztottuk veletek az aktuális állást: akkor több mint 3200 szavazatból több mint 840-nel a Soproni Egyetem vezetett, amelyet több mint 750 szavazattal a Miskolci Egyetem sportcsarnoka, majd 530 szavazattal az egri egyetem épülete követett. Kicsivel lemaradva követte ezeket a Debreceni Egyetem főépülete és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari épülete.
Végül összesen 6174 szavazat érkezett, mutatjuk a végeredményt: a legtöbben (egészen pontosan 2125-en) a Soproni Egyetem főépületére szavaztak. A második helyen a Miskolci Egyetem sportcsarnoka áll, amelyre 1378-an szavaztatok. A dobogó harmadik helyén az egri Eszterházy Károly Egyetem líceuma végzett, 796 szavazattal. A top ötben végzett a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem főépülete is - előbbi 441, utóbbi 417 szavazattal.

A tizenkét egyetemi épület között ott volt egyébként a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a szegedi Gál Ferenc Egyetem, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori campusa Piliscsabán és a győri Széchenyi István Egyetem épülete is.
Hamarosan jövünk a szavazás második részével - Budapest kerül sorra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.