Lezárult a szavazás: megvan, melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete

Múlt pénteken szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, szerintetek melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete. Sokáig fej fej mellett haladt a Soproni Egyetem főépülete és a Miskolci Egyetem sportcsarnoka. Nézzük, változott-e az állás.

  • Tóth Alexandra

Kicsivel több mint egy hetetek volt eldönteni, melyik a legkülönlegesebb vidéki egyetemi épület. Ehhez némi segítséget is adtunk: megosztottunk veletek néhány érdekességet az épületekről (cikkünket itt olvashatjátok el).

A szavazást június 18-án reggel indítottuk, és egészen 25-én délig vártuk a voksaitokat. Hét közben megosztottuk veletek az aktuális állást: akkor több mint 3200 szavazatból több mint 840-nel a Soproni Egyetem vezetett, amelyet több mint 750 szavazattal a Miskolci Egyetem sportcsarnoka, majd 530 szavazattal az egri egyetem épülete követett. Kicsivel lemaradva követte ezeket a Debreceni Egyetem főépülete és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari épülete.

Végül összesen 6174 szavazat érkezett, mutatjuk a végeredményt: a legtöbben (egészen pontosan 2125-en) a Soproni Egyetem főépületére szavaztak. A második helyen a Miskolci Egyetem sportcsarnoka áll, amelyre 1378-an szavaztatok. A dobogó harmadik helyén az egri Eszterházy Károly Egyetem líceuma végzett, 796 szavazattal. A top ötben végzett a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem főépülete is - előbbi 441, utóbbi 417 szavazattal.

A tizenkét egyetemi épület között ott volt egyébként a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a szegedi Gál Ferenc Egyetem, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori campusa Piliscsabán és a győri Széchenyi István Egyetem épülete is.

Hamarosan jövünk a szavazás második részével - Budapest kerül sorra. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.