Múlt pénteken szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, szerintetek melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete. Sokáig fej fej mellett haladt a Soproni Egyetem főépülete és a Miskolci Egyetem sportcsarnoka. Nézzük, változott-e az állás.
Kicsivel több mint egy hetetek volt eldönteni, melyik a legkülönlegesebb vidéki egyetemi épület. Ehhez némi segítséget is adtunk: megosztottunk veletek néhány érdekességet az épületekről (cikkünket itt olvashatjátok el).
A szavazást június 18-án reggel indítottuk, és egészen 25-én délig vártuk a voksaitokat. Hét közben megosztottuk veletek az aktuális állást: akkor több mint 3200 szavazatból több mint 840-nel a Soproni Egyetem vezetett, amelyet több mint 750 szavazattal a Miskolci Egyetem sportcsarnoka, majd 530 szavazattal az egri egyetem épülete követett. Kicsivel lemaradva követte ezeket a Debreceni Egyetem főépülete és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari épülete.
Végül összesen 6174 szavazat érkezett, mutatjuk a végeredményt: a legtöbben (egészen pontosan 2125-en) a Soproni Egyetem főépületére szavaztak. A második helyen a Miskolci Egyetem sportcsarnoka áll, amelyre 1378-an szavaztatok. A dobogó harmadik helyén az egri Eszterházy Károly Egyetem líceuma végzett, 796 szavazattal. A top ötben végzett a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem főépülete is - előbbi 441, utóbbi 417 szavazattal.
A tizenkét egyetemi épület között ott volt egyébként a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a szegedi Gál Ferenc Egyetem, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori campusa Piliscsabán és a győri Széchenyi István Egyetem épülete is.
Hamarosan jövünk a szavazás második részével - Budapest kerül sorra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
